Az EU nem lehet történelmi kérdések bírája

2021. február 8. 14:03

Külügyminiszterek
EUobserver
Egyszerű és belátható uniós bővítési folyamatra van szükség, amely számszerűsíthető kritériumokon, egyértelmű kötelezettségvállaláson és politikai akaraton alapszik.

„Tavaly decemberben Szlovákia és Csehország nem tudta támogatni a Tanács uniós bővítésről szóló tervezetét. Meglepetésünkre emiatt akadékoskodónak tituláltak minket, akik hátráltatni próbálják a folyamatot. 

Éppen ellenkezőleg. Cselekednünk kellett annak érdekében, hogy megakadályozzuk az uniós bővítéspolitika törtélnemi kérdésekbe való beavatkozását, amely az Uniót választóbírói szerepkörbe kényszerítette volna. 

Az erős Uniónak erős és stabil szomszédokra van szüksége.

Ez mindig is az EU bővítéspolitikájának egyik kulcsfontosságú célja volt: segíteni az EU-tagság felé tartó országokat abban, hogy el tudják sajátítani az uniós vívmányokat és értékeket, felkínálva ezzel az egyenlő partnerek érdekszövetségét. 

E megközelítésnek köszönhető, hogy ma Csehország és Szlovákia is az EU tagállamai. 

(…)

Erkölcsi kötelességünknek érezzük az EU-tagság lehetőségének felkínálását más európai országok számára, melyek – ahogyan annak idején mi is tettük – hajlandók eleget tenni a feltételeknek.

(…)

Figyelmünk most a nyugat-balkáni országokra terelődik, mindez annak érdekében, hogy legközelebbi szomszédaink biztonságát és stabilitását biztosítani tudjuk. 

(…)

A bővítési folyamat fenntartása, ahogy a múltban, úgy a jövőben is olyan időszakot fog igényelni, amikor komolyan át kell gondolnunk döntéseink következményeit és őszintének kell lennünk önmagunkhoz. 

E kontextusban érdemes hangsúlyozni, hogy az EU gyakran nem egyértelmű jelzéseket küld a csatlakozni kívánó országok számára, példa erre Észak-Macedónia esete.  

(…)

2019-ben a tárgyalások megnyitásának engedélyezéséről szóló tanácsi döntést nem egyszer, hanem kétszer is elhalasztották.

Majd tavaly Észak-Macedónia újabb akadályokkal szembesült, arra kérték, hogy kezelje a nemzeti identitásával kapcsolatos aggályokat. 

Sőt, tavaly ősszel új és meglehetősen meglepő kérés érkezett: legyen az EU a történelmi kérdések bírája, és döntsön arról, mi helyes és helytelen, igaz és hamis a Balkán elmúlt százéves történelmében. 

Tavaly év végén az az ötlet született, hogy ez a folyamat legyen a csatlakozási kritériumok hivatalos része.  Mindez az EU-t a nemzeti történelmek döntőbírájává tenné. 

(…)

Nem szabad az elmúlt száz év vitáinak és félreértéseinek bírája lenni. Ez jelentős eltérést jelentene azon elvektől, amelyek eddig irányít szabadtak a bővítési folyamat számára, és az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot célozták.

Ezért nem támogatunk olyan megközelítést, amely szankcionálná a történelmi kérdések értelmezését. Észak-Macedónia azon kötelezettsége, hogy helyesbítse a történelem állítólagos téves értelmezését, nem elfogadható.

(…)

Egyszerű és belátható bővítési folyamatra van szükség, amely számszerűsíthető kritériumokon, egyértelmű kötelezettségvállaláson és politikai akaraton alapszik. Sok feltételél van, a csatlakozási folyamat összetett és nagy igényeket támaszt, el kell kerülnünk olyan elemek bevezetését, amelyek komplex értelmezést és érzelmeket is igényelnek. 

Az EU-nak nem feladata, hogy történelemmel, nyelvvel, vagy identitással kapcsolatban ítéletet hozzon. Az Unió egysége sokszínűségen alapszik, nem ítélkezésen és kategorizáláson. A megválaszolatlan, kétoldalú történelmi kérdések bilaterális megoldást igényelnek. Ez nem könnyű vagy rövid folyamat, de megvalósítható. Ezt saját tapasztalataink alapján tudjuk.

Bízunk benne, hogy az akadályokat, mint eddig, most is le tudjuk küzdeni, és jöhet a következő lépés: az észak-macedóniai és albániai tárgyalási keretről szóló konszenzus megteremtése a portugál elnökség vezetésével.”

Cikk szerzője Tomáš Petříček Csehország külügyminisztere, illetve Ivan Korčok Szlovákia külügyminisztere 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés