A világnak új és biztonságos nukleáris reaktorokra van szüksége

2021. március 11. 9:44

Andreas Kluth
A német példa igazolja, hogy a globális felmelegedés ellen vívott harcban a nukleáris energiát nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

"Tíz évvel ezelőtt egy földrengés által gerjesztett cunami nukleáris leolvadáshoz vezetett [Fukushimában]. (...) Ez a sokkhatás a világ másik szegletében, Berlinben szintén egyfajta láncreakcióhoz vezetett. Csakhogy ez a láncreakció politikai természetű volt. Néhány drámai nap leforgása alatt az Angela Merkel kancellár vezette német kormány száznyolcvan fokos politikai fordulatot vett, hogy 2011. március 14-én meghirdesse a nukleáris energiapolitikával való szakítását. Az utolsó nukleáris reaktort Németországban jövőre állítják le.

(…)

A szén az energiaforrások egyik legkoszosabbika, már ami szénemisszió mértékét illeti. Az ezzel kontrasztba állítható atomtechnológia semmilyen üvegházhatással nem jár. Németország nehéz helyzetben találta magát, amikor az emisszió csökkentését tűzte ki célul: koszos üzemanyagra váltott a tiszta helyett. A németek a földgázra, a teljes mértékben megújuló energiaforrásokra támaszkodó jövőhöz vezető hídként tekintenek, ami ugyan tisztább mint a szén, de még mindig nem eléggé. Ráadásul, ez a fordulat Németországot aggasztó mértékben teszi függővé az olyan földgáztermelőktől, mint Oroszország.

(…)

Összehasonlítva a téma kapcsán a világ más tájain uralkodó konszenzust és a német álláspontot, feltételezhetjük, hogy valami nagyon félremehetett Németországban az erről szóló diskurzus során. A németek ugyanis joggal aggódhatnak [például] a több ezer évig sugárzó nukleáris hulladékok tárolása miatt. De miért kellene sokkal jobban aggódniuk emiatt, mint mondjuk Rajnán túli szomszédaik?

Franciaország a villamos energia több mint 70 százalékát nukleáris erőművekből nyeri, és nem igazán zavartatja magát emiatt – ráadásul, furcsa módon a németek sem, amikor Franciaországból importálnak villamos energiát.

(…)

A Nemzetközi Energetikai Ügynökség szerint ahhoz, hogy a Párizsi Egyezmény emissziós céljait (…) teljesíteni tudjuk, »nagy mértékű hatékonyságnövelésre és a megújuló energiákba való jelentős befektetésre, továbbá a nukleáris energia részesedésének növelésére van szükség.« 

Az egyszerű igazság tehát a következő: nem menthetjük meg a bolygónkat anélkül, hogy azokra az üzemanyagokra támaszkodnánk, amelyek a nap- és a szélenergiára való átállás által ütött lyukakat hivatottak befoltozni. Ide értendők a hidrogén és a nukleáris energiaforrás is.

Sem Németország, de más nemzet sem engedheti meg magának, hogy beszűkült szemléletmóddal viszonyuljon a kérdéshez. Ugyanez igaz a politikai pártokra is, ideértve a zöldeket is."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez csak egy vélemény a sok közül és Magyarországra nem is érvényes. Mi simán el tudnánk létezni atom nélkül egy megfelelő kivezetési periódus után, mondjuk 2040 táján könnyedén lemondhatnánk róla, ahogy Svájc és Ausztria is tette. Már most is látható a Paks2 projekten a rossz állami óriásberuházások összes ismertetőjele - csúszások, hatalmas költségtúllépések, tökéletes átláthatatlanság, kapkodás, erőszakos politikai háttéralkuk és hol van még a vége.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés