Akár egy genderlobbista mesterséges intelligencia is eldöntheti majd az uniós polgárok ügyeit

Milyen irányba görbülhet majd az uniós értékek gerince?

Társadalmi igazságosságra tanítaná az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága a főként az oktatási, kulturális és audiovizuális szektorban működő mesterséges intelligenciát (MI). Ezzel a számítástechnikai fordulattal a mesterséges intelligencia – ahogy az a szervezet határozatában is áll –

A Bizottság elképzelései szerint az MI-t oly módon kellene szabályozni és betanítani, hogy az alkalmas legyen a diszkriminációellenes, gendersemleges, pluralizmuspárti értékelésre, egyúttal a kulturális és nyelvi sokféleség kibontakozásának elősegítésére.

A határozatot elfogadó EP-képviselők fontosnak tartják megelőzni azt, hogy az algoritmusalapú tartalomajánlás (különösen a videó és zenei streaming szolgáltatások esetében) az EU kulturális és nyelvi diverzitása ellenében történjék, így kiemelt hangsúlyt fektetnek arra, hogy az MI betanítása olyan indikátorok bevezetése mellett történjék, amelynek révén az európai projekt előmozdítását szolgáló értékek érvényesülhetnek.

Miért fontos ez?

Az MI a jövőben számos olyan társadalmi funkciót átvehet, amelyeket természetükből fakadóan ezt megelőzően csak emberek láthattak el. Ebből következően

Az Európai Bizottság egyébként figyelmeztet arra, hogy mindez oda vezethet, hogy e döntések később sokak számára nehezen lesz megérthetők, vagy adott esetben hatékonyan megtámadhatók a jogorvoslati fórum előtt. Ugyanígy fontos rögzíteni azt is, hogy a mesterséges intelligencia révén általános gyakorlattá válhat az emberek mindennapi szokásainak figyelemmel kísérése és elemzése.

Ki tanítja be az MI-t?

A közösségi média fenntartói esetében ma az a helyzet, hogy valahányszor a politikai elfogultság vádja éri a platformok fenntartóit, a vezetők előszeretettel hivatkoznak arra, hogy ők kizárólag a felhasználói szabályzataik iránymutatásait követve moderálják a véleményeket, s algoritmusaikat is ennek függvényében hozzák létre. Ki írja azonban az algoritmusokat?

A Stanford Egyetem 2017 decemberében tett közzé kutatást arról, hogy

Megjegyzendő, hogy ennek kapcsán időközben megjelent egy másik cikk is, amelynek lényege, hogy a Szilícium-völgy döntéshozó-programozói korántsem libertáriusok, csak „furcsa gondolkodású liberálisok”. 

Ennek kapcsán Fred Benenson, a Kickstarter nevű kreatív projektek finanszírozására szakosodott platform korábbi vezető adatkezelője szavai jelzésértékűek: „Az algoritmusok olyan adatalapú termékek, amelyek minden esetben az őket megalkotó hús-vér személy szájíze szerint fognak működni.”

Szó sincs tehát értékmentes oktatásról

Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága leszögezi: a mesterséges intelligencia betanítása során mellőzni kell az olyan források használatát, amelyek a jelenleg is meglévő gender-egyenlőtlenséget, és diszkriminációs tendenciákat erősítik. Ehelyett

az érdekeltek és a civil társadalom bevonásával együtt. 

A határozatot a Kulturális és Oktatási Bizottság a tegnapi napon 25 igen 0 nem és 4 tartózkodó szavazat mellett fogadta el, és az Európai Parlament plenáris ülése áprilisban szavazhat a kérdésről. 

Nézőpont kérdése, hogy mit ért az EU kulturális sokféleségen

Megjegyzendő, hogy gendersemlegesség alatt akár érthetnénk azt is, hogy senki se különböztesse meg hátrányosan a nőket a férfiaktól. Csakhogy az uralkodó uniós politikai tendenciákat követve sokkal inkább valószínűsíthető az, hogy a gendersemlegesség a hagyományos kulturális sajátosságokat más irányba meghaladó fogalmi kört takar majd.

Arra tekintettel ugyanis, hogy a kulturális sokféleség az uniós mesterséges intelligencia mélytanulása során kulcsfogalom lesz, adódik a kérdés, hogy pontosan mit értünk az alatt, hogy „kulturális sokféleség”.

Tavaly decemberben betekintést kaphattunk arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi európai uniós olvasatban mit jelent az Európai Unió „kulturális és nyelvi diverzitásának” megőrzése. Mint ismeretes,

– ellentétben azokkal az értékvédelmi szempontokkal, amelyeket például az LMBTQI-mozgalmak képviselnek Európában. 

Az Európai Bizottság álláspontja nagyjából egybecseng a fentiekkel

Az Európai Bizottság tavaly februárban elfogadott úgy nevezett „fehér könyve” kijelöli azt a csapásirányt, amelynek mentén az Európai Unióban alkalmazott mesterséges intelligenciák fejlesztése várható.

A dokumentum számos szakmai (például biztonságpolitikai, stratégiaalkotási) tárgykört felölel, emellett foglalkozik az alapvető jogok és a diverzitás kérdésével is. Ahogy a testület a fehér könyvben fogalmaz, 

„A mesterséges intelligencia használata hatással lehet az EU alapértékeire, és olyan alapvető jogok megsértéséhez vezethet, mint például (...) a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, (...) szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalma (...).”

Észlelve a fenti problémafelvetéseket, az Európai Bizottság elismeri, hogy ezek a kockázatok eredhetnek a mesterségesintelligencia-rendszerek általános tervezési hibáiból (az emberi felügyelet tekintetében is) vagy az esetlegesen elfogult adatok kijavítás nélküli felhasználásából; példaként a Bizottság azt az esetet említi, ha a rendszer tanítása csak, vagy főként férfiaktól származó adatok felhasználásával történt.

Dobozi Gergely