Támogatja az ellenzéki összefogás egy része a Kormányt az európai tanácsi elnökség kapcsán

2021. május 19. 6:50
Jobbikos és LMP-s politikusok szavazatával megtámogatva az Országgyűlés nyilatkozatban üdvözölte a Kormány célkitűzéseit az Európa Tanács soros elnöksége kapcsán.

A képviselők 151 igen, 11 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés politikai nyilatkozatot az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának hat hónapon keresztül tartó magyar elnökségével kapcsolatban. Az ellenzéki összefogás egy része, köztük a Jobbik frakció politikusai támogatták a Kormány külpolitikáját üdvözlő nyilatkozatot.

A dokumentumot a kormánypártok és a független képviselők mellett az LMP egy része (Csárdi Antal, Hohn Krisztina, Dr. Keresztes László Lóránt és Schuck Erzsébet) és a Jobbik is megszavazta, míg a Demokratikus Koalíció képviselői, a Párbeszédtől Szabó Tímea és két LMP-s politikus (Ungár Péter, Demeter Márta) nemmel szavaztak. Az MSZP képviselői és a Párbeszéd egyes politikusai tartózkodtak, s így tett négy független képviselő, köztük Dr. Hadházy Ákos és Dr. Szél Bernadett is.

A Németh Zsolt (Fidesz/KDNP) vezetette Külügy Bizottság által előterjesztett politikai nyilatkozat elfogadásával az Országgyűlés

megerősítette a szabad, független és demokratikus európai államok együttműködési keretét jelentő Európa Tanács tevékenysége és törekvései melletti elkötelezettségét.”

Megjegyzendő, hogy a nevezett politikus az Európa Tanács Parlamenti Bizottságának alelnöki pozícióját is betölti.

Ennek kapcsán Szijjártó Péter külügyminiszter is megnyilvánult. A politikus még márciusban kijelentette:

Magyarország az ET elnökeként törekszik arra, hogy jóvátegye az elmúlt hónapokban hozott hibás brüsszeli döntéseket.

A miniszter bírálta továbbá a világjárványra adott európai választ, leszögezve: az oltóanyag beszerzésére vonatkozó központosított brüsszeli eljárások kudarcot vallottak.

A magyar elnökség prioritásai között a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása kiemelt szerepet kap, de hasonló súllyal esik a latba a jövő generációival kapcsolatos kérdések képviselete és a vallásközi párbeszéd támogatása is. Úgyszintén hangsúlyos szerephez jut a fenntarthatóság és a környezetügy kérdéseinek előmozdítása az elkövetkező hónapok során a magyar elnökség részéről. 

Az Európa Tanács egy 1949-ben létrehozott nemzetközi szervezet, amely nem összetévesztendő az Európai Unió keretein belül működő Európai Tanáccsal (utóbbi az uniós tagállamok vezetőiből álló, jogalkotási jogkörrel felruházott csúcsszerv). Az Európai Tanács elsődleges feladata az emberi jogok és a jogállamiság védelme. Intézményrendszerének egyik sarokköve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Jelenleg az Európa Tanács tagsági köre az Európai Uniónál tágabban értelmezett európai kontinensre terjed ki, így magában foglalja többek között Oroszországot, Törökországot, Azerbajdzsánt, Szerbiát, Ukrajnát és Bosznia-Hercegovinát is.

Ennek kapcsán

az Országgyűlés üdvözölte a Kormány nemzetközi aktivitását, egyszersmind azt, hogy az európai értékek szem előtt tartása mellett kiáll a nemzetek és különösen a magyarság érdekeinek képviseletéért.

Ennek kapcsán kiemeli és pozitívnak tartja, hogy a magyar elnökség célkitűzései illeszkednek az előző német és a soron következő olasz elnökség agendájába.

Végül az Országgyűlés kifejezte meggyőződését arra vonatkozóan, hogy „csak az együttműködésen, párbeszéden, kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló szolidaritás vezethet a jelenlegi kihívások legyőzéséhez, a problémák megoldásához.”

Magyarország 1990-ben vált az Európa Tanács tagjává, ez idő alatt eddig egyszer volt a testület elnöke. A Miniszteri Bizottság rotációs elnöki tisztségét hazánk május 21-étől november 17. napjáig tölti be.

A Miniszteri Bizottság az Európa Tanács legfőbb döntéshozó és végrehajtó szerve.

Jelentősége különösképp abban áll, hogy amennyiben nemzetközi egyezmény elfogadása kerül terítékre, a Bizottság jóváhagyása a nemzetközi szerződések megkötése során formai előfeltételként meghatározott „parafálás” aktusát tulajdonképpen helyettesíti; lényegében ezek a szerződések megerősítés vagy utólagos csatlakozás útján válnak később az állami kötelezettségvállalások részévé.

Az Európa Tanács nem rendelkezik önálló jogalkotási jogkörrel, azonban szerepe a nemzetközi közös normaalkotás elősegítése például különféle nemzetközi egyezmények megkötésének elősegítése által. A normaalkotás tárgyköre igen sokrétű: a magától értetődő emberi jogi védelem elősegítése mellett többek között általános jogi, gazdasági, szociális, kulturális, oktatási, és környezetvédelmi célok is ide tartozhatnak. Úgyszintén van keresnivalója az Európa Tanácsnak az állami immunitás, a büntetőjogi együttműködés, valamint a terrorizmus hagyományos és 21. századi formáival (például kiberterrorizmus) kapcsolatban.

Kép: MTI/Máthé Zoltán

Dobozi Gergely

Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"a magától értetődő emberi jogi védelem elősegítése mellett többek között általános jogi, gazdasági, szociális, kulturális, oktatási, és környezetvédelmi célok is ide tartozhatnak."
Nincs infóm, hogy a nemzeti keretek fölött működő európai bíróságokat ki, milyen szerv felügyeli.
ha az Európa Tanács illetékes, akkor a legfontosabb teendő: a bíróság szuverenitásának felállítása és sérthetetlenné tétele - MINDENEKELŐTT A SOROS-SZERVEZETEK PARAZITÁITÓL...

Én a lámpavas használatát támogatom a korrupt, tolvaj, élősködő politikusaink számára.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés