Nekimegy a bírói aktivizmusnak Boris Johnson

2021. május 21. 12:53
Igazságügyi reform van a láthatáron az Egyesült Királyságban, a brit kormány szerint a jogállam a tét.

Az Egyesült Királyság koronavírus-járvány utáni terveiről is szó esett május közepén, amikor II. Erzsébet brit királynő hivatalosan is megnyitotta a parlament új ülésszakát és ismertette a kormány elképzeléseit. A tervek között viszont nemcsak a gazdaság újraindításáról szóló új törvényjavaslat, illetve az állami egészségügyi szolgáltatások megerősítését szorgalmazó indítvány szerepelt. A Boris Johnson vezette konzervatív brit kormány a következő ülésszakban egy kiterjedt igazságügyi reformot szeretne végrehajtani, melynek részletei a brit jogásztársadalmat erősen megosztják. 

Súrlódásokkal tűzdelt a brit végrehajtó és bírói hatalom kapcsolata

A tervezet hátterében több ügy is áll, melyek arra késztették a konzervatív brit kormányt, hogy alaposan újragondolják a brit igazságszolgáltatás működését.

Az egyik ilyen a brit törvényhozás 2019-es ülésszakának berekesztése volt, ami a brit uralkodó jóváhagyásával történt.

A döntés értelmében a parlament 2019. szeptember közepe és október 14. között nem ült volna össze, elősegítve ezzel, hogy a törvényhozás ne tudja tovább késleltetni a Brexit-megállapodást és a kormány a tervek szerint tudjon haladni a kiválási folyamattal. A kormány akkori álláspontja szerint a brit parlament a Brexit-folyamatot továbbra is demokratikus kontroll alatt tudta volna tartani, hiszen a törvényhozás a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács ülése előtt visszatért volna a megszokott ülésrendhez. 

A brit legfelsőbb bíróság ugyanakkor nem értett egyet a kormány álláspontjával. A bíróság ugyanis még 2019 szeptemberében kimondta, hogy Johnson törvénytelenül járt el a londoni parlamenti ülésszak lezárásával, és az arról hozott döntést megsemmisítették. A jogerős végzés hallatán a brit kormány arról tájékoztatta a lakosságot, hogy a bíróság döntésével politikai véleménynyilvánításnak adott teret, amivel megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. 

A végrehajtó és bírói hatalom közötti súrlódások a koronavírus-járvány alatti kormányzati döntések során tovább éleződnek.

A Good Law Project bíróság elé vitt több olyan szerződést, melyet a kormány a járvány kezdetekor egészségügyi felszerelések beszerzése céljából kötött különböző vállalatokkal.

A jogvédő szervezet – melyet a nyíltan Brexit-ellenes, transzgender jogvédő Jolyon Maugham vezet – álláspontja szerint a brit vezetés politikai érdekeltségek mentén és politikai kapcsolatokat kihasználva kötött összesen kilenc szerződést három beszállító céggel, akiknek összesen 650 millió fontot fizettek ki. A Good Law Project továbbá a nyílt versenyeztetés elmaradását is hiányolta, ami azért érdekes, mert a felszereléseket a vészhelyzetre való tekintettel sürgőséggel kellett beszerezni. Finola O’Farrell bírónő a pénzmozgások feltérképezése érdekében idén áprilisban a szerződésekkel kapcsolatos dokumentumok, a kormányzati szereplők közötti üzenetváltások és egyéb információk átadására szólította fel a kormányt. Ítélet viszont még nem született az ügyben. 

Eljött az igazságügyi reform ideje a brit kormány szerint  

A Konzervatív Párt által irányított brit kormány még a 2019-es választási kampány során tett ígéretet arra, hogy a kormányzati döntések bírósági felülvizsgálati rendszerét át fogják alakítani. A cél az, hogy a hatalmi ágak között újból egyensúly alakuljon ki, vagyis, hogy ki lehessen küszöbölni a bíróságok politikai célokra történő felhasználását.

A brit kormány a bírósági aktivizmus ellen próbál fellépni azáltal, hogy a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom szétválasztására új garanciákat hoz létre egy új törvényi keretrendszer megalkotásával. 

A törvénytervezet pontos tartalmát leghamarabb júliusban ismerhetjük meg, azonban a brit jogásztársadalom egy része már a törvény előkészítése céljából meghirdetett szakmai konzultációt követően aggályos területeket nevezett meg. I. Stephanie Boyce, a szakmai képviseletet ellátó Law Society elnöke úgy véli, hogy a brit vezetés által szorgalmazott reform a kormány mozgásterét próbálja növelni azzal, hogy a kormányzati döntések feletti bírósági kontrollt kereték közé szorítja. Mark Elliott, a Cambridge-i Egyetem jogászprofesszora is élesen kritizálta a Johnson-kormányt, mondván, hogy a kormány a bírósági hatásköröket próbálja csorbítani, miközben magát az intézkedést már most úgy állítja be, mintha az a jogállam védelme érdekében kerülne kidolgozásra. 

A brit igazságügyi minisztérium ugyanakkor megalapozottnak gondolja a törvénytervezet kidolgozását, a kormány ugyanis nem szeretné, hogy a politika a bíróságokon is megjelenjen. A brit vezetés jól láthatóan a kormányzati munka működését próbálja felgyorsítani, és a politikai töltetű bírói aktivizmus jelenségét visszaszorítani. A szakma egy része viszont hallani sem akar a kezdeményezésről, ami egyben azt is jelenti, hogy

a törvénytervezet kidolgozását és elfogadását a jogvédő szervezetek hátráltatni fogják, ami további konfliktusokat eredményezhet.

Boris Johnsonnak nem lesz könnyű véghez vinni a reformokat, ugyanakkor a brit kormányfőnek már nem kell attól tartania, hogy az Európai Unió minden igazságszolgáltatást érintő, jobboldali kormányok által kezdeményezett reformba beleszól. Arról nem is beszélve, hogy Johnson és pártja támogatottsága a sikeres válságkezelésnek köszönhetően szárnyal, így könnyen lehet, hogy az ellenszél miatt népszerűtlenné váló tervezetet támogatottságvesztés árán is bevállalják.  

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: DAN KITWOOD / POOL / AFP

Összesen 18 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Pontosan, erről van szó, de szerintem Borisék jelképes 1 fontért is átadják.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés