Szentesítette a tömeges megfigyelést az Emberi Jogok Európai Bírósága

2021. június 1. 14:01
Inkább az információs forradalom, semmint az adatvédelem jelentőségét növelte Strasbourg múlt heti ítéleteiben. Ezek lényege, hogy a jól szabályozott tömeges információgyűjtés hasznos és értékes.

Május végi elsőfokú ítéletében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága két ügyben is kimondta: az Edward Snowden által a 2010-es évek első felében kijelölt ösvényen haladva az államok igenis felelősségre vonhatók a technológiai forradalom által lehetővé tett tömeges megfigyelések miatt. Itt azonban érdemes rögtön megállni egy pillanatra: a bíróság nem általánosságban adott igazat a Snowden-párti aktivistáknak. 

Ezek ugyanis rendszerint azzal érvelnek, hogy az állam által végzett tömeges adatgyűjtés minden formája „kategorikusan” jogellenes. Ehhez képest a két ítélet lényege, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a tömeges adatgyűjtés – legalábbis a svéd és a brit megoldás –

értékes, és a közösség szempontjából nehezen túlbecsülhető jelentőséggel bíró eljárás.

Éppen ezért Strasbourg szerint a meglévő rendszert az érintett államokban finomhangolni szükséges, nem pedig eltörölni. Megjegyzendő, hogy ezek a precedensek a többi állam számára is iránytűként kell hogy szolgáljanak.

A két ítélet egészen pontosan az Egyesült Királysággal és Svédországgal kapcsolatos. Előbbi esetében a bíróság a Big Brother Watch nevű, 2009-ben alapított brit emberi jogi és adatvédelmi fókuszú non-profit szervezet kérelmére kimondta, hogy az Egyesült Királyság titkosszolgálatainak egyike (Government Communications Headquarters – GCHQ) jogellenesen monitorozta a polgárok internetes kommunikációját. A bíróság jogellenesnek mondta ki azt is, hogy a titkosszolgálatok korlátozások nélkül hozzáférhettek az újságírók levelezéseihez, így például azokhoz titkos forrásokhoz is, amelyek az oknyomozó újságírás hitelességét rendszerint növelik. Kimondta továbbá, hogy az Egyesült Királyság jogellenesen továbbította ezeket az adatokat külsős szereplők irányába. A bíróság a brit megoldást annyiban helyben hagyta, hogy

az alapjogsértő hatósági tevékenységnek „legalább” megvolt a bírói kontrollja.

Svédországot is ilyen tevékenység kapcsán marasztalta el az emberi jogi bíróság: az észak-európai országban a polgárok megfigyelésének jogszerűségének felülvizsgálhatóságát utólagos jelleggel nem garantálta semmilyen jogszabály. A bíróság Svédországgal kapcsolatban úgyszintén kimondta, hogy a svéd jog emberi jogokat sért azzal, hogy a polgárokra vonatkozóan végzett megfigyelés kapcsán az érintett személyes érdekeit semmilyen jelentőséggel nem bírnak, ha az érintettre vonatkozó adatokat külsős szereplő számára továbbítják. 

Az Edward Snowden által 2013-ban kiszivárogtatott információk szerint a brit hírszerzés (Government Communications Headquarters – GCHQ) egész népességre kiterjedő, átfogó adatgyűjtésbe kezdett. Snowden információi szerint a tömeges kémkedés „három dimenzióban” zajlott. A TEMPORA nevű rendszer a teljes internetfolyamot monitorozta, a KARMA POLICE a polgár böngészési szokásai alapján alkotott profilt az illetőről, a Black Hole pedig felfoghatatlan mennyiségű, több mint 1 trillió (milliárdszor milliárd) tételből álló internetes adatforgalmat rögzített. Ez alatt többek között böngészési előzményeket, messenger-üzeneteket, keresőkulcsszavakat kell érteni, de például a polgárok közösségimédia-aktivistása is benne foglaltatik.

A két jogeset kapcsán az elmúlt napok során több hír és kommentár is napvilágot látott. Ezek többsége javarészt arra helyezi a hangsúlyt, hogy az emberi jogvédők ismét sikerrel pereskedtek az államok ellen. Ez részben igaz. Az ügyeket áttekintve azonban egy további mozzanat mindenképp szembetűnő: a két ítélet lényegében kimondta, hogy teljesen normális, ha az államok tömeges adatgyűjtésbe kezdenek.

Nincs új a nap alatt – gondolhatná bárki azt követően, hogy saját internetes tapasztalatait az ítéletekben foglaltakkal összehasonlítja. A két ítélet mégis mérföldkőnek tekinthető az internet korát kísérő jogfejlődési folyamatok során: emberi jogi bíróság mondta ki, hogy elviekben szabad tömegesen megfigyelni embereket, ha egyébként jogi szempontból minden tisztázott.

A jogi szempontok egyébként két kategória mentén csoportosulnak: a szükségesség és arányosság kategóriái mentén. Ha tehát az állam igazolja, hogy a tömeges adatgyűjtés (például nyomós közérdekből) szükséges, megvalósítás pedig „arányos” jogsérelmet valósít meg az állampolgár oldalán, úgy feltehetően Strasbourg sem fog többé egyetlen államot sem elmarasztalni.

Ennek megfelelően a fenti két ítélet nyomán korántsem a privátszféra triumfálhat, hanem a technológiai forradalom. 

Az emberi jogi bíróság tehát (a korábbi precedenseket megerősítve) az ítélet 361. bekezdésében nyolc pontban rögzítette, hogy minek kell megfelelnie az államnak a jövőben, hogyha tömeges adatgyűjtésbe kezd. A teljesség igénye nélkül alább olvasható néhány, jóllehet az államoknak az összes ilyen szempontnak egyszerre kell megfelelnie (nem mellőzhet például egy szempontot úgy, hogy egy másikat több garanciával érvényesít).

Az államnak feketén-fehéren meg kell határoznia a tömeges adatgyűjtés indokát, illetve azokat a körülményeket, életviszonyokat, amelyek tekintetében az adatgyűjtés az egyénre szabottan elvégezhető. Mindennek megfelelő és áttekinthető eljárásrendben kell folynia, a felülvizsgálat lehetőségét az adatgyűjtés befejezését követően is garantálni kell, illetve meg kell szabni, hogy milyen esetekben kötelező törölni, illetőleg megsemmisíteni a beszerzett adatot.

Fotó: Jörg Carstensen / DPA / dpa Picture-Alliance

Dobozi Gergely

Összesen 37 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A kínai hírszerzés az elmúlt években a világ élvonalában van, erősebb és hatékonyabb mindenkinél.
Ez nekik nagyon jól jön.
Nekünk meg nem.

"szabad tömegesen megfigyelni embereket, ha egyébként jogi szempontból minden tisztázott."
Azt pedig, hogy "jogi szempontból minden tisztázott" legyen, a Soros-Globálművek NGO-"civiljei" elmondják a bírói érzékenyítéseken.
Közben, G. Soros gennytamponja, Laura Kövesi, az új EU főügyész megkezdte demokratikus működését.
" Kövesi munkához látott, máris nyomoz, nagyon reméli, Európai Bizottság „meggyőzi” a távolmaradókat, s végül csatlakoznak az ügyészséghez."
"Kövesi szerint Szlovénia különösen „aggasztó eset”, Magyarországról egyelőre hallgat."
Majd, ha az EU Parlament előkészíti a terepet, és a Soros-művek megadja a jelet, akkor...

Milyen igaza volt Orwellnek!...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés