A Bundestag megkerülésével szüneteltette volna a görögök eurózóna-tagságát a német kormány

2021. június 2. 11:23
A szövetségi kormány 2015-ben számos alkotmányos követelményt sértve, a Bundestag kellő tájékoztatása nélkül képviselte a német álláspontot a válságba került görögök eurózóna-tagságával kapcsolatban.

Múlt heti határozatában a német alkotmánybíróság kimondta: a szövetségi kormány a saját szakállára tárgyalt Németország nevében 2015-ben Görögország és az eurózóna viszonyáról.

2015-ben az uniópártok és a szociáldemokraták által vezetett szövetségi kormány

nem tájékoztatta kellő időben és részletességgel Németország tárgyalási stratégiájáról a parlamentet, amikor Görögország eurózóna-tagsága forgott kockán

– határozott az alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht, BverfG) múlt a német Zöldek szövetségi parlamenti frakciójának beadványa nyomán.

A május végén közzétett dokumentum tanúsága szerint Merkel-adminisztráció ezzel az alkotmányba ütközően megsértette a Bundestag jogát arra vonatkozóan, hogy kellő időben és részletességgel értesüljön Németország költségvetési stabilitását közvetlenül és jelentősen érintő változásokról.

A tárgyalások Görögország részére az Európai Stabilitási Mechanizmus alapján juttatandó több tíz milliárd eurónyi többlettámogatásról szóltak; e juttatás pedig közvetlenül érintette a Bundestag költségvetési hatásköreit és felelősségét. Ezek pedig a demokrácia alapvetéseinek elengedhetetlen elemei.

- áll a határozatban.

Ahogy az fentebb is áll, a probléma még 2015-re nyúlik vissza, amikor az eurózóna pénzügyminiszterei a válságos görög államadósság kérdéséről tárgyaltak. A testület 2015 júliusában ülésezett, a CDU-s vezetésű szövetségi pénzügyminisztérium pedig ezt megelőzően, június végén arról tájékoztatta a Bundestagot, hogy Görögország reformok nélkül nem maradhat az eurózóna tagja. 

A Szövetségi Pénzügyminisztérium ekkor egy munkadokumentumban a görög reformjavaslatokat elégtelennek nyilvánította és visszautasította, megoldási javaslatként pedig azzal állt elő, hogy Görögország időlegesen szüneteltesse eurózónabeli tagságát. Ez az egyébként a hivatalos német álláspontot is tartalmazó dokumentum a júliusi csúcs előtt eljutott az Eurócsoport vezetőihez, illetve egyéb vezető uniós tisztviselőkhöz is – a Bundestaghoz azonban csak a csúcstalálkozó után.

A szövetségi alkotmánybíróság most azt mondta ki, hogy a kormány túl későn hozta ezeket a tényeket a német parlament tudomására, a dokumentációt ugyanis

még azelőtt kellett volna ismertetni a Bundestaggal, mielőtt azt harmadik felek megismerhették, illetve, hogy a csúcstalálkozó elkezdődött volna.

A Bundesverfassungsgericht kiemelte: a parlamentek közreműködési joga az integrációval kapcsolatos kérdésekben kiemelt szerepet kap. Nem maradhat hát ki a népszuverenitással felruházott Bundestag a döntéshozatali sorból, pláne nem annak tükrében, hogy a kormány – a végrehajtó hatalom – egyébként átlagon felüli befolyással rendelkezik az uniós integrációs folyamatokban.

A határozathoz vezető indítványt benyújtó Zöldek elégedettséggel fogadták a német alkotmánybíróság döntését. A párt politikusai, Manuel Sarazzin és Sven-Christian Kindler nyilatkozatban foglaltak állást, miszerint

botrányos, hogy Wolfgang Schäuble akkori pénzügyminiszter egyáltalán ki akarta szorítani Görögországot az eurózónából, s hogy ezt ráadásul el is akarta titkolni a Bundestag elől.

Éppen ezért az alkotmánybíróság határozatát a demokrácia győzelmeként értékelik, és örömüket fejezték ki amiatt, hogy képesek voltak megvédeni a tájékoztatáshoz és a részvételi demokráciához fűződő jogokat a szövetségi kormány titkolózó magatartásával szemben.

Florian Toncar, a szabaddemokraták (FDP) politikusa úgy véli, hogy „riasztó az, hogy a jelenlegi szövetségi kormányt időről időre fel kell szólítani arra, hogy tartsa meg az alkotmányos alapvetéseket, s hogy olyan egyértelmű követelményeket figyelembe vegyen, mint a Bundestag korai és teljes körű tájékoztatása.”

A kormányzat részéről Steffen Seibert azt nyilatkozta, hogy a kormány alaposan megvizsgálja az alkotmánybíróság döntését, ezt követően pedig döntést hoz arról, hogy milyen következtetéseket kell levonnia az alkotmánybírósági határozat kapcsán.

Kép: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Dobozi Gergely

Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés