A nagy tagállamoknak kedvezne az Európai Bizottság adópolitikája

2021. június 15. 13:20
Az uniós gazdasági biztos szerint a társasági adóminimum bevezetése miatt nem kell aggódni, az úgyis csak a kisebb tagállamokat érintené.

Az Európai Bizottság tervei között szerepel egy olyan új irányelvjavaslatot kidolgozása, amellyel a társasági adózást érintő új nemzetközi szabálykörnyezet minden uniós tagállamban egységes módon jelenne meg. Paolo Gentiloni erről egy ír konferencia keretén belül beszélt, az uniós gazdasági biztos szerint

a Bizottság kész koncepcióval rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy az OECD tagállamok között zajló egyeztetések eredményeit mikét ültetik át az uniós jogba. 

Gentiloni úgy véli, hogy a társasági adót érintő nemzetközi elképzeléseket új uniós irányelvbe kell átültetni, míg a digitális gazdaságra kivetett adókat érintő OECD javaslatokat a már hatályban lévő irányelvek módosításával lehet bevezeti az Európai Unióba. A tagállamok közötti koordinációra azért van szükség az uniós biztos szerint, mert jelenleg a multinacionális vállalatok visszaélnek a tagállami adórendszerek közötti kiskapukkal. Emiatt szükséges az Európai Unió közös fellépése.

Azonban a politikus hangsúlyozta, mindez nem jelenti a tagállami adórendszerek harmonizációját, szerinte

a közös piac uniós szintről történő menedzselése és a tagállami hatáskörbe tartozó adópolitika között egy új egyensúlyi állapotot kell létrehozni.

A társasági adóminimum 15 százalékos meghatározása – meglátása szerint – ezt a cél szolgálja, az adó mértéke ugyanis jóval a nagyobb tagállamok által jelenleg kivetett szint alatt van. Gentiloni továbbá hozzátette, hogy a globális társasági adóminimum megállapítása – amit a G7 országok és az Európai Bizottság is támogat – nem sért uniós jogot, hiszen az adópolitika továbbra is tagállami hatáskör marad. 

Mindez viszont nem biztos, hogy teljesen fedi a valóságot. Egyrészt a társasági adóminimum megállapítása elsősorban a nagyobb tagállamoknak kedvez, Gentiloni is a nagyobb országokat emelte ki az előadásában.

Olyan országok, mint Írország és Magyarország a társasági adóminimum bevezetésével a rövidebbet húznák.

Az íreknél 12,5, míg itthon 9 százalékos a társasági adó mértéke, ezzel szemben Németországban 29,9 százalék és Franciaországban 28,4 százalék. Vagyis a nagyobb tagállamok számára tényleg nem fontos a javaslat, hiszen nem is érintené őket, míg a kisebb gazdaságok számára az emelés egyet jelent a nemzetközi befektetések csökkenésével, amivel a javaslat helyzeti előnybe hozza Európa nagy gazdaságait. 

A másik problémás pont az adóztatás kérdése, ami egyértelműen tagállami hatáskör.

Ha viszont az Európai Unió egy olyan minimumadó bevezetését szorgalmazza, amely egyes tagállamokban adóemelést eredményez, akkor voltaképpen ki is irányítja az adópolitikát? Egy ilyen, Gentiloni által szorgalmazott kezdeményezés tehát jogi szempontból is aggályos, az uniós biztos szavaiból ugyanis kiderül, hogy a Bizottság bele szeretne magyarázni egy olyan passzust az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe, ami valójában nincs benne. A tágállamok közötti együttműködés alkalmazható az adóügyek terén, ez azonban nem írja felül azt, hogy az adóztatás hatásköre továbbra is a tagállamok kezében van. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: Virginia Mayo / POOL / AFP

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Felülírják az EU szerződést és már sokadszor, de ránk mutogatnak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés