Keresztény templomokat égetnek porig Kanadában

2021. július 8. 15:03
Szélsőbaloldali csoportok a kanadai őshonos kisebbségek nevében rombolnak keresztény templomokat. Tetteik ellen maguk az érintett kisebbségek is szót emeltek.

A liberális Justin Trudeau vezette Kanadában keresztényellenes atrocitások söpörtek végig miután Brit Kolumbia és Saskatchewan tartományokban több mint ezer gyermek földi maradványát fedezték fel három őslakos gyermekek számára fenntartott bentlakásos iskola egykori helyén. A felfedezést követően vandalizmushullám kezdődött az országban, több templomot megrongáltak, illetve felgyújtottak. A katolikus közösség a leginkább érintett egyház, de volt olyan anglikán templom is, melyet a földé tettek egyenlővé a vandálok. Aggasztó, hogy a nemzetközi politika szereplőnek elítélő nyilatkozatai elmaradtak az ügyben, a liberális kanadai kormány ködösít, pedig a szabad vallásgyakorlás alapvető emberi jog.

Konzervatív, nem pedig liberális kormány vállalta elsőként a történelmi felelősséget 

Az indulatok hátterében az áll, hogy az őslakos lakosság asszimilációja céljából a XIX. század elején létrehozott állami iskolák többségét a katolikus egyház működtette, és – ugyan a történészek véleménye eltérő a kérdést illetően – ezen intézményekben általános volt a fizikai és mentális bántalmazás. Emiatt

az állami pénzből működtetett iskolarendszer kutatása, ezen belül is a bentlakásos intézményekben elhunyt gyermekek pontos számának felderítése nem egyszerű feladat,

hiszen Kanada történelmének egyik legmegosztóbb állami intézkedéséről van szó. Az utolsó bentlakásos iskolát 1997-ben zárták be, és több mint egy évszázados működése során megközelítőleg 150 ezer gyermek tanult az intézményekben. 

Sokat elmond, hogy míg a baloldali kormányok hivatalosan sokáig nem kértek bocsánatot az állami szerepvállalásért és finanszírozásért, addig a kanadai Konzervatív Párt által vezetett kormány megtette ezt a történelminek nevezhető lépést.

Stephen Harper, Kanada korábbi miniszterelnöke 2008-ban angolul és franciául, illetve az őshonos nyelveken kért bocsánatot az elkövetett bűnökért

és elismerte a kanadai államot terhető felelősséget. Pedig valójában mindkét párt részt vett az iskolarendszer kidolgozásában és fenntartásában, mégis az utolsó iskola bezárástól számítva közel tíz évet kellett várni a hivatalos bocsánatkérésre. 

A jelenleg hivatalban lévő Liberális Párt kultúrpolitikájának középpontjában a kettős kommunikáció áll. Trudeau nyíltan elítélte a vandalizmust, de egyben közölte azt is, hogy megérti azt az „intergenerációs traumát”, ami az erőszakot előidézte.

Mindeközben a miniszterelnök a katolikus egyház felelősségét nem győzi hangsúlyozni,

pedig pártját is terheli a felelősség. A liberális miniszterelnök Ferenc pápával is tárgyalt az ügyben, hogy a Vatikán is kérjen bocsánatot az elkövetett cselekményekért, de ezt a Szentszék még nem lépte meg.

Az őshonos kisebbségek meghallgatása helyett szélsőbaloldali önbíráskodás zajlik 

Feltételező, hogy szélsőbaloldali csoportok önbíráskodása zajlik Kanadában, akik igazságot próbálnak tenni az őshonos kisebbségeket ért sérelmek miatt.

A támadások áldozata lett ugyanis egy afrikai menekültek imahelyéül szolgáló evangélikus egyház is, akik többségében pont a vallási üldözés miatt menekültek el hazájukból.

Másrészt pedig az USA-ban a Black Lives Matter (BLM) és az Antifa által használt eszköztár is megjelent a kanadai erőszakhullám során. Az ország nemzeti ünnepén, július 1-jén szoborgyalázási sorozat vette kezdetét, az egykori és jelenlegi brit uralkodó, valamint több történelmi személynek emléket állító szobrot döntöttek le vagy rongáltak meg országszerte.

Az őshonos kisebbségeket képviselő Assembly of First Nations vezetője elítélte a történteket.

Perry Bellegarde szerint a történelmi sebeket nem lehet erőszakkal begyógyítani, a vallási helyek meggyalázásával pedig nem lehet igazságot tenni. Arról nem is beszélve, hogy ma az őshonos kisebbségek többsége katolikus vallású, így a felgyújtott templomok a közösségeken belül is komoly ellenérzést és félelmet váltottak ki – véli David Chartrand, az észak-kanadai Métis Nemzeti Tanács alelnöke, aki tagja annak az őshonos kanadai kisebbséget képviselő delegációknak, ami idén a Vatikánba látogat. Chartrand ugyanakkor hozzátette, a katolikus egyháznak mindenképp bocsánatot kell kérnie. 

Fontos hangsúlyozni, hogy a baloldal által hangoztatott sérelmek miatt kevés szó esik az őshonos kisebbségek jelenlegi helyzetéről. A kanadai hajléktalanok 90 százaléka az őshonos közösségekből kerül ki és a férfiak várható életkora jóval az országos átlag alatt van.

A kialakult helyzet megoldásához a liberális vezetésnek, a katolikus egyháznak és az őshonos kisebbségeknek is lépniük kell.

Utóbbi már meg is tette ezt, hiszen a kisebbségi csoportok képviselői egyértelműen elítélték azokat az erőszakos támadásokat, melyek nemcsak a saját, de más helyi közösséget is negatívan érintettek. Itt mutatkozok a különbség az USA és Kanada között, hiszen az Egyesült Államokban a BLM és az Antifa cselekedeteit nem ítélték olyan széles körben, mint a szélsőséges megmozdulásokat Kanadában. 

Ezzel azonban nem ért véget a történelmi sebek begyógyítása. A kanadai liberális kormány a sérelempolitizálás helyett az őshonos közösség tagjait érintő problémákra, a képviselőkkel egyeztetve kellene megoldást találnia. Végül pedig a katolikus egyháznak is szembe kell néznie a történelmi hibákkal. Nem szabad hagyni ugyanis, hogy Kanadában az önbíráskodást normalizálják a szélsőséges csoportok, ahogyan tették azt az USA-ban.   

Gergi-Horgos Mátyás 

Fotó: Amber Bracken / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Összesen 33 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés