Jól teljesítenek a magyar bíróságok

2021. július 9. 15:15
Elérhető az Európai Bizottság 2021-es jelentése az uniós tagállamok bíróságairól. Ebben hazánk jól szerepel; kivéve jellemzően azokat a fejezeteket, amelyek uniós közvélemény-kutatásokon alapulnak.

EU Justice Scoreboard mint az éves jogállamisági jelentés sarokköve

Közzétette az Európai Bizottság idei jelentését (The 2021 EU Justice Scoreboard), amelyben a testület az igazságügy helyzetét az egyes uniós tagállamok vonatkozásában vizsgálja. Az évről évre elkészített jelentés a bíróságok pillanatnyi helyzetét mutatja be, a különböző szempontok szerint elkészített idősorok pedig a korábbi évek adataival való összevetést is lehetővé teszik.

Az Európai Bizottság a jogállami igazságszolgáltatás működését három szempontból vizsgálja: a hatékonyság, a minőség és a függetlenség szempontjaiból.

A 2021-es jelentés annyiban mindenképpen különbözik a korábbiaktól, hogy ebben a koronavírus-világjárvány igazságügyi vonatkozásai is megjelennek: ahogy az a jelentésben is áll,

a pandémia rámutatott arra, hogy az igazságszolgáltatás digitalizációja kiemelt jelentőséggel bír.

Ez azért érdekes, mert az elemzésből kiderül, hogy Magyarország kifejezetten jól vette ezt az akadályt: a bírák informatikai ismereteit Magyarországhoz hasonló ütemben csak Szlovénia és Finnország fejlesztette (jóllehet ugyanezek az országok tavaly is jelentős lépéseket tettek ebbe az irányba).

Tudni kell továbbá erről a jelentésről, hogy tartalma jelentős mértékben befolyásolja a 2021-es jogállamisági jelentés tartalmát is (a jogállamisági jelentés tartalma pedig egy esetlegesen beindított jogállamisági mechanizmus eredményét vetíti előre). Ahogy arról a Mandiner már korábban is írt, az idei jogállamisági jelentés közzététele július 20-án várható.

A magyar igazságszolgáltatás hatékonynak mondható, néhány példa

Ami a magyar bíróságok ügyterhét illeti, a hazai igazságszolgáltatás hatékonynak mondható – az EU középmezőnyében foglal helyet. A legleterheltebb bíróságok között Dánia, Ausztria és Lengyelország található, Málta, Ciprus és Luxemburg bíróságai szenvednek a legkisebb ügytehertől.

A hatékonyság további mutatója az úgy például polgári mint közigazgatási bírósági eljárások előre megbecsülhető időtartama – itt Magyarország befért a top10-be;

Dánia vezet, előttünk Ausztria, mögöttünk pedig Hollandia áll.

A magyar igazságszolgáltatás harmadik helyen szerepel a függőben lévő eljárások rangsorában. A rangsort Svédország vezeti, Magyarország pedig két balti állam között (Lettország és Litvánia) foglal helyet.

Az Európai Bizottság kifejezetten vizsgálta az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok tagállami érvényesülését is. Ebben a rangsorban Magyarország Svédországot követi a rangsorban második helyezettként. Ez azt jelenti, hogy egy fogyasztó a magyar bíróságok előtt átlagon felüli gyorsasággal kereshet jogot, ha fogyasztóvédelmi igényét az uniós jogot alkalmazó hatóságok számára kedvezőtlenül bírálták el.

Ami a pénzmosás elleni fellépés hatékonyságát illeti, Magyarország az uniós rangsor közepén foglal helyet: Dánia rendezi a leggyorsabban a pénzmosási ügyeket, hazánk pedig Ciprus és Portugália között foglal helyet a rangsorban, tőlünk jócskán lemaradva pedig Franciaország. A sereghajtók között Románia, Szlovénia és Málta tűnik fel.

Az igazságszolgáltatás minőségéről szóló rész nehezen értelmezhető

Az, hogy egy bírósági eljárás mennyibe kerül az állampolgároknak, az igazságszolgáltatás minőségének egyik fokmérője; a magas perlési költségek (illetékek, a jogi képviselet költségei, stb.) hátráltatják a jogérvényesítést.

Ami az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést illeti, a jövedelemküszöb kapcsán az Európai Bizottság ábrája meglehetősen félrevezető. Első pillantásra azt sejteti, hogy Magyarországon kevés eséllyel perelhet az, aki az Eurostat alapján számított szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkezik.

Nem leszünk közelebb a valósághoz, ha a magyarázatot és a módszertant tekintjük át: a grafikon egy „külsős” szervezet, az Európai Ügyvédek Tanácsa (Council of Bars and Law Societies of Europe, CCBE) által készített interjúkon alapul. Az

interjúalanyoknak egy meglehetősen kötött feltételrendszernek kellett eleget tenniük ahhoz, hogy véleményük mérvadó legyen:

egy 35 éves, állandó munkaviszonnyal, átlagos jövedelemmel és albérlettel rendelkező, egyedülálló személy perlési esélyeit kutatták egy céggel szemben, egy 6 ezer eurós (nagyságrendileg 2 millió forint) pertárgyértékű eljárásban.

Az értelmezési nehézségek és a módszertani problémák ellenére szükséges megjegyezni, hogy a magyar bíróságok pozitív diszkriminációban részesítenek minden rászoruló jogkereső embert. Így különösen az állam előlegezi az eljárás költségeit akkor, ha valakinek az átlagkeresete nem haladja meg a bruttó 98.970 forintot, illetve minden fajta költség alól mentesülnek a közgyógyellátottak és azok, akiknek a jövedelme 28.500 forint alatt van. Ezen túlmenően

a bíróságok további méltányosságot gyakorolhatnak azok irányába, akik ilyen kérelemmel fordulnak hozzájuk.

Alternatív vitarendezés és kormányzati ráfordítások

Élen jár a magyar igazságszolgáltatás az alternatív vitarendezési módok alkalmazása során. Az alternatív vitarendezés a peren kívüli vitarendezést jelenti, amelynek igénybevételével a vitarendezésnek mind az időtartama, mind pedig a költségei jelentősen csökkenthetők. Magyarországon ez a lehetőség mind a polgári és kereskedelmi, mind a munkaügyi, a fogyasztóvédelmi és a közigazgatási eljárások esetében is elérhető.

Szintén bőven

a top10-ben van a magyar igazságszolgáltatás az ágazatnak juttatott GDP-arányos költségvetési források tekintetében;

a listát egyébként Bulgária vezeti, a sereghajtó Ciprus, Magyarország pedig Románia és Németország között szerepel a rangsorban.

A grafikonokból kiderül, hogy Magyarország jelentős erőforrásokat juttatott bérfejlesztésre.

Ami a bírák létszámát illeti, Magyarország az ötödik helyet foglalja el a rangsorban; az uniós legfelsőbb bíróságok személyi összetétele szempontjából érdekességnek tekinthető, hogy Magyarországon az alkalmazottak tekintélyes száma nő.

Az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán is felmerülnek módszertani aggályok

Mint ahogy azt fentebb említettük, a bírák függetlensége szintén a riport sarkalatos pontja. Ebben a vonatkozásban Magyarország kifejezetten rosszul teljesít – legalábbis Brüsszel optikáján keresztül szemlélve.

A módszertanból ugyanis kiderül, hogy az Európai Bizottság az Eurobarometer adataikra hagyatkozik, amikor a bírák függetlenségéről fogalmaz meg általános állításokat.

Az Eurobarometer funkciója, hogy tükrözze a polgárok véleményét és elvárásait az Európai Unió intézményei irányába. Probléma azzal van, hogy - ahogy azt az EU hivatalos közvéleménykutatójáról a Max Planck Intézet is leírta - az Eurobarometer esetében lényegében minden épp fordítva van:

Az Eurobarometer tanulmányai kutatás és a propaganda közötti átmenetnek tekinthetők.

A mérések ugyanis lényegében rendre a föderális Európa narratíváját erősítő eredményeket hoznak – az Intézet kutatói szerint jó eséllyel szándékosan.

Ezzel egybemutató tudományos tanulmány (The Eurobarometer and the process of European integration: Methodological foundations and weaknesses of the largest European survey) látott napvilágot a Lipcsei Egyetem kutatójától, amelyben a szerző leírja, hogy a tanulságok azt mutatják, hogy az Eurobarometer eredményeit „már politikai eszközként használják annak érdekében, hogy adatgyűjtés helyett a közvéleményt befolyásolják”.

Ennek fényében érdemes vizsgálni azt, hogy miért is végzett Magyarország hátulról az ötödik helyen.

Megjegyzendő, hogy Észtország után Magyarország esetében a legtöbb a „nem tudom” válaszok száma. A kategória vizuálisan a határozott választ adók felett helyezkedik el, optikailag azt a benyomást keltve, hogy Magyarországon „lesújtó” az emberek véleménye az igazságszolgáltatás függetlenségéről.

A teljes jelentés itt érhető el.

A cikkbe ágyazott grafikonok eredeti verziói a The 2021 EU Justice Scoreboard című tanulmányban szerepelnek.

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP

Dobozi Gergely

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az EU bizottság, parlament éppen tegnap fogadta el a nyilatkozatot, amelyben Magyarország megbüntetését követeli: a bíróságok függetlenségének hiánya miatt...

Kb. egyetértek. Én is így látom.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés