Egymásnak adják a kilincset a lobbisták az Európai Bizottságban

2021. szeptember 1. 16:06
Több mint 1400 lobbista 97 millió eurót mozgat meg azért, hogy a Bizottság a nagyvállalati érdekek mentén hozza meg döntéseit.

Brüsszelben folyamatosan jelen vannak a technológiai cégek lobbistái – derült ki egy friss jelentésből. A nagyvállalati befolyást és lobbicsoportokat figyelő két szervezet, a belga Corporate Europe Observatory és a német LobbyControl közös jelentésben vizsgálta a Bizottság és a nagyvállalati érdekek összefonódását. Az elemzés szerint a digitális szolgáltatásokról szóló, valamint a digitális piacokról szóló uniós jogszabályok kidolgozásakor

a Bizottság tisztviselői négyszer gyakrabban találkoztak nagyvállalatok képviselőivel, mint például a civil társadalom szereplőivel. 

A digitális gazdaságot érintő jogszabályok kidolgozása során 132 egyeztetést folytattak vállalatokkal, míg az érdekképviseletek és civil szervezetek csak 52 hivatalos találkozón vettek részt. A jelentéskészítők úgy vélik, hogy mindez a tech óriások által pénzelt lobbisták tevékenységének az eredménye. A Google több mint 7,5 millió, a Facebook 5,5 millió, a Microsoft 5,2 millió, míg az Apple 3,5 millió eurót áldozott lobbitevékenységre, amivel a cégek komoly politikai befolyásra tettek szert az Európai Unióban. 

A belga és a német szervezet számítása szerint

jelenleg több mint 612 cég és érdekcsoport 1452 lobbistája dolgozik azon, hogy Brüsszelben érvényesíteni tudják a technológiai vállalatok érdekeit.

Mindez azt jelenti, hogy az egész szektor éves szinten 97 millió eurót mozgat meg a Bizottság befolyásolása érdekében. Aggodalomra ad okot továbbá, hogy a cégek egyre szélesebb körben finanszíroznak agytrösztöket és gazdasági intézményeket, vagyis közvetetten is próbálják a befolyásukat növelni. Ezzel voltaképpen kiszervezik a lobbitevékenységet tudományos központoknak és tanácsadó cégeknek, akik hivatalosan nem, de a háttérben a nagyvállalatok érdekeit képviselik a Bizottság felé.

Az Euractiv portál az ügyben megkeresete az Európai Bizottságot. Az uniós intézmény szóvivője hangsúlyozta, hogy a Bizottság kész találkozni bárkivel, aki tárgyalni kíván velük.

A Bizottság nem ellenőrzi és nem is fogja ellenőrizni, hogy ki keresi meg őket, illetve azt sem, hogy ki milyen gyakran kér tőlük találkozót.

Az pedig nem a Bizottság feladata, hogy a különböző vállalatok és érdekképviseletek lobbistratégiáját értékelje vagy kommentálja. Hasonló kitérő választ adott a Google, illetve a Microsoft szóvivője is, szerintük a cégek konstruktív és átlátható partneri viszonyt alakítottak ki az uniós intézményekkel.

A transzparencia, illetve a polgárok európai döntéshozatalba való közvetlen beleszólásának hiánya gyakran hangoztatott kritikák az Európai Unióval szemben.

A nagyvállalatok és az Európai Bizottság ilyen szintű összefonódása káros Európának.

Hiszen miközben a technológiai cégek anyagi hátterüknek és monopolhelyzetüknek köszönhetően komoly befolyást tudtak szerezni, addig ugyanez nem mondható el az uniós polgárokról. Elég csak a nemzeti régiókért indított Minority SafePack polgári kezdeményezésre gondolni, ami fél Európát megmozgatta egy közös ügyért. Az Európai Bizottság több mint egymillió ember akaratát lesöpörte az asztalról, miközben 1452 lobbista hangját meghallgatja, érdekeiket a döntésekbe becsatornázza. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: Emmanuel DUNAND / AFP

Összesen 30 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Igen, de: "Több mint 1400 lobbista 97 millió eurót mozgat meg azért, hogy a Bizottság a nagyvállalati érdekek mentén hozza meg döntéseit." - ez a tóról metszett farkú JOGÁLLAM, mint tudjuk, a teljes Brüsszel hóbelevanc intézményei szerint.
Viszont, ami Magyarországon zajlik, menekülés az államcsődből, bankadóval, az EU legalacsonyabb rezsiárai, a jogállami szocik-libsik által elkótyavetyélt magyar tulajdon VISSZAVÁSÁRLÁSA és sok más magyar szuverénitás-erősítés: az nem jogállam, az 7-es cikkely.

Értem. De az korrupció volt, amikor a Sabb cég látható, ismert osztrák lobbistája lépett fel nálunk a Grippenek ügyében. Ha az F-16-osok ügyében járt volna el, az persze más lett volna.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés