Innovációbarát uniós szabályozásért kiált a mesterséges intelligencia

2021. november 15. 16:14
A túl szigorú szabályozás legnagyobb vesztesei egyértelműen a kis- és középvállalkozások lennének.

Az Európai Parlament egyik bizottsága arra szeretné rávenni a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy tegyenek konkrét lépéseket a mesterséges intelligencia rugalmasabb szabályozására, nagyobb teret hagyva ezzel az innováció számára. Axel Voss, kereszténydemokrata EP-képviselő álláspontja szerint

a modern technológia túlzott szabályozásának legnagyobb vesztesei az európai vállalatok lehetnek, nem szabad ismét a GDRP csapdájába esnie az Európai Uniónak. 

A német politikus az Európai Parlament digitális korban a mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottságot (AIDA) vezeti, és a hírek szerint a Voss által említett irányvonalat, illetve az arról készült jelentést a különbizottság támogatja. Az AIDA bizottságnak nincs szabályozási jogköre, azonban mivel Voss a jogi ügyek bizottságának (JURI) is befolyásos tagja, kulcsszerepet kaphat azon uniós jogszabály előkészítésében, amely a mesterséges intelligencia alkalmazásának európai és nemzetközi irányvonalát hivatott megalapozni.

A kereszténydemokrata politikus innovációt pártoló tervezete Brüsszelben és a tagállamokban is befolyásos támogatókra számíthat.

Az Európai Tanács október végi ülésén Angela Merkel német kancellár is felvázolta az „innovációbarát szabályozás” szükségességét, Észtország pedig – ahol uniós összevetésben élen járnak a digitalizáció támogatásában és vállalkozások ösztönzésében – arra törekszik, hogy a mesterséges intelligencia szabályozásakor elsősorban a vállalkozások szempontjai érvényesüljenek. A túl szigorú szabályozás legnagyobb vesztesei ugyanis a kis- és középvállalkozások lennének. A multinacionális cégek az új szabályozás miatt jelentkező költségeket fedezni tudják, de kisebb vetélytársaiknak ugyanez már komoly gondot okozhat. 

A megoldás egy olyan uniós szabályozás lehet, amely számol az átállás költségeivel és túlszabályozás helyett az innovációra helyezni a hangsúlyt.

Voss a különbizottsággal ismertetett jelentésében kitért az ellenpéldára, a GDPR-ra, vagyis az EU általános adatvédelmi rendeletére, amely véleménye szerint a gazdaság egyes szektoriban hátráltatja az innovációt. Ilyen többet között az egészségügy, illetve az orvostudományi kutatás és fejlesztés. A GDPR konkrét hozzájárulási kötelezettséget ír elő, ez pedig körülményessé, bürokratikussá teszi az adatok feldolgozását, ami az új kezelési módok felefedezését késleleti, illetve egyes esetekben teljesen ellehetetleníti az innovációt.

Továbbá csökkenteni kell a jelenleg hatályos digitális jogszabályok mennyiségét – véli Voss. Ehelyett

az EU-nak inkább a meglévő jogszabályok érvényesítésére és harmonizálására kell összpontosítania.

Utóbbi különösen igaz a GDPR-ra, a tagországok közötti eltérő értelmezések jogbizonytalansághoz és az együttműködés hiányához vezettek. A mesterséges intelligencia uniós szabályozásának tanulnia kell ezekből a hibákból, a kérdés csupán az, hogy az EU egésze mennyire fogja a Voss által vázolt irányvonalat követni. Egyes NGO-k, köztük a Human Rights Watch már az előzetesen ismertetett rendeletjavaslatot is bírálták, ebben a hangzavarban pedig könnyen lehet, hogy az új szabályozás sokkan jobban fog hasonlítani a GDPR-ra, mint a német politikus és Észtország által favorizált vállalkozásbarát megközelítésre.

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés