Európai Bíróság elnöke: veszélyben az uniós projekt

2021. december 15. 14:08
Koen Lenaerts szerint a jogállamiság körüli vita további éleződése a ma ismert Európai Unió végét jelentheti.
Koen Lenaerts belga jogászprofesszor bírói pályáját 1989. szeptemberében kezdte. 2003-ban került az Európai Bíróságra, amelynek elnökévé 2015-ben választották meg. Októberben harmadik ciklusának kezdett neki. Lenaerts elnökként gondoskodik az egyes ügyek bírók elé utalásáról, miközben a Nagytanács előtt zajló kiemelt fontosságú ügyekben is ítélkezik. Lenaerts a testület „arcaként” is felfogható, ilyesformán pozíciója politikai jellegű is egyben. Ezzel elmondása szerint nincs problémája.

Interjút adott a POLITICO-nak Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke. A beszélgetés fókuszában az Európai Unió jelene és jövője állt, Lenaerts emellett az általa vezetett fórum szerepvállalásáról is beszélt.

Az uniós politikai folyamatokat elemző lap szerint az interjú háttereként az szolgál, hogy a brexit, a német alkotmánybíróság „földrengető” erejű PSPP-határozata és a Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági vita eszkalálódása oda vezetett, hogy ma az Európai Bíróság egy példátlan politikai harc kellős közepén találja magát.

Ezzel kapcsolatban Lenaerts beszélt arról, hogy a bírák dolga korántsem könnyű:

olyan jogi szövegek alapján kell ítélniük, amelyet politikusok szándékosan homályosan fogalmaztak meg abból a célból, hogy a kompromisszumokat meg lehessen kötni. 

A német alkotmánybíróság említett döntésében a karlsruhei fórum egyenesen egy uniós bírósági ítéletet utasított el arra hivatkozással, hogy az lényegében „a tagállami hatáskörök folytatólagos eróziójának ágyaz meg”.

A német ügy időközben megoldódott, a lengyel alkotmánybíróság azonban őszi döntésével egyenesen rágyújtotta a házat az Európai Unióra azzal, hogy kimondta: bizonyos uniós szerződésben foglalt rendelkezések ellentétesek a lengyel alkotmánnyal. 

Nemcsak Németországban vagy Lengyelországban azonosíthatók olyan, Lenaerts számára nyugtalanítónak ható tendenciák, amelyek az európai projektet veszélyeztetik. Egyes, a francia választásokra készülő jobbközép politikusok is az alkotmányos identitás és a tagállami szuverenitás elsőbbségét hangoztatják az uniós jogalkalmazás felett.

Az Európai Bíróság eljárási jogosultságát és az uniós jog elsőbbségét több tagállamban is megkérdőjelezték; ez azonban nem csak a politikusok részéről történik – egyes alkotmánybíróságok is így tesznek” – értékelte a helyzetet Lenaerts az interjúban, majd hozzátette:

az előállt szituáció különösen súlyos, mivel veszélyezteti mindazt, amit ma az uniós projekt a mai állapotában jelent.

Ezzel együtt Lenaerts visszautasítja azt a vádat, hogy a jogállamisági vita hatalmi túlkapás lenne. Szerinte annyiról van pusztán szó, hogy az Európai Bíróság védi azokat az értékeket, amelyeket a Szerződésekbe is belefoglaltak.

Szerinte a problémát az okozza, hogy a csatlakozáskor a politikusok nem olvasták el rendesen azt, hogy mit írtak alá. „Amikor egy ember szerződést ír alá, rendszeresen megesik, hogy később valamelyik szerződő fél így szól: »várjunk csak! Nem pont ez volt a fejemben, amikor a szerződést aláírtam!«”

Ezt annak kapcsán mondta Lenaerts, amikor azzal a kritikával szembesítették, miszerint

a tagállamok rendre arra hivatkoznak, hogy a csatlakozásukkor az Európai Unió szerepvállalása gyökeresen eltért a maitól.

Az Európai Bíróság elnöke szerint ezt az érvet legfeljebb az alapító tagállamok részéről tudja elfogadni, a később csatlakozó országoktól (például Magyarország vagy Lengyelország) nem. Szerinte ugyanis a szerződésekből már a csatlakozáskor ki lehetett olvasni, hogy milyen alapelvek szerint történik az Európai Unió evolúciója majd.

Az interjúban szó volt arról, hogy mind a brexit, mind pedig a lengyel jogállamisági vita kapcsán időről időre előkerül, hogy a luxemburgi bírák tulajdonképpen egy technokrata elithez tartozó politikusok, akik időről időre a választott vezetők szuverenitásába avatkoznak be. S teszik ezt azáltal, hogy az uniós intézményekre ruházott hatásköröket egyre szélesebb körben igazolják.

A Lenaerts-interjúban szó van magáról, az uniós jog elsőbbségéről is. Abban aligha lehet vita, hogy az Európai Unió ténylegesen kapott közhatalmi hatásköröket, s hogy ezeken belül az uniós jog elsőbbséget élvez. A vita ott kezdődik, hogy az Európai Unió hatáskörei meddig érnek el.

Lenaerts itt mintha széttárná a kezét:

Mindig is mély benyomást kelt bennem az, amikor valaki az uniós jog elsőbbségéről beszél, esetleg kritikával illeti azt. Ez azonban komolytalan retorikára vall; az egyetlen kérdés, ami ennek kapcsán feltehető, hogy van-e, vagy nincs az EU-nak hatásköre valamilyen kérdésben.”

Az Európai Bíróság elnöke szerint a felelősség a tagállamoké. Meglátása szerint az elmúlt évtizek során a különböző szerződésmódosítások útján az országok egyre több és több hatáskörrel ruházták fel az Európai Uniót. Ennek köszönhető szerinte az, hogy ma az Európai Bíróság olyan társadalmilag érzékeny témákban is ítélhet, mint a vallási türelem kérdése.

Arra a felvetésre, hogy Lenaerts mit szól ahhoz, hogy Brüsszel egyre több érzékeny kérdést utal a luxemburgi fórum elé, az Európai Bíróság elnöke a következőt válaszolta:

Soha nem sajnálkozunk azon, ha egy ügy nem kerül elénk. Ha azonban új ügyet iktatunk, a bíróságnak döntenie kell. Aki pedig nem bírja a forróságot, ne lépjen a konyhába.”

– zárul a POLITICO interjúja az Európai Bíróság elnökével.

Kép: THIERRY ROGE / BELGA MAG / Belga via AFP

Dobozi Gergely

Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"A vita ott kezdődik, hogy az Európai Unió hatáskörei meddig érnek el."

Nagy Britannia népe észrevette, hogy a korlátozott szuverenitás nem üdvözít és arra szavazott, hogy kerüljön vissza London hatáskörébe az Egyesült Királyság határainak, pénzének és jogalkotásának ellenőrzése.
Az EU jogalkotás és bíráskodás túlzott centralizált.
Nem lehet az EU jogalkotása és bíráskodása minden kérdésben nemzetek nyakára ültetve.

A középkorban volt valamiféle keresztény identitás, amihez úgy ahogy tartották magukat az országok. A sokat hivatkozott európaiság legfeljebb a gyarmatokon jelentett valamit.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés