„Európát akarunk – végrehajtó hatalom nélkül”

2022. január 4. 18:28

Hegedős Soma
Hungarian Conservative
Churchill elutasította az európai integráció baloldali politikai kisajátítását.

„Az európai integráció nem válhat egyetlen párt monopóliumává sem.” – érvelt Winston Churchill egy baloldali hegemóniára épülő Európa-koncepcióval szemben. Churchill az Európai Unió egyik alapító atyjaként maradt meg az emlékezetben, jóllehet második hivatala ideje alatt nem támogatta a britek részvételét egy föderalista alapú integrációban. (…)

Zajlik egy érdekes vita arról, hogy Sir Winston Churchill történelmi befolyásának milyen szerepe volt az Európai Unió létrejöttében, valamint, hogy ő milyen típusú európai egységet tartott volna üdvözítőnek. Történelmi szempontból mérföldkőnek számítottak a második világháborút követően elhangzott híres beszédei, amelyekben utalásokat tett az „egyesült Európa” jelentőségére vonatkozóan. Pragmatikus politikusként azonban a brit érdekeket tartotta szeme előtt, és a politikai valóságban egyes megnyilvánulásai ellentétben álltak egy föderalista európai politikai struktúra kialakításával – továbbá elvből elutasította az európai egység ideológiai alapjainak politikai kisajátítását. (…)

Churchill az európai egység eszméjét a Kalergi gróf által elindított Páneurópa-mozgalomtól és a francia külügyminisztertől, Aristide Briandtól vette át. Briand „az európai föderációra” vonatkozó elképzelését az 1929-es genovai kongresszuson hirdette meg, ez azonban nem pusztán egy ideológiai ösztönzőként szolgált, hanem egyúttal a francia érdekek védelmét is szolgálta a német törekvésekkel szemben. (…)

Churchill második hivatali ideje alatt (1951-1955) világossá vált, hogy a legendás brit miniszterelnök valójában elsősorban a brit nemzeti érdekeket tartotta szem előtt. A gyakorlati politikában Churchill már visszafogottabban viszonyult az európai integrációhoz, és elsősorban gazdasági és védelmi közösségként tekintett rá a globális kihívásokkal, például a Szovjetunió fenyegetésével szemben. (…)

Való igaz, hogy Churchill legjobb verbális képességeit bevetve tartott beszédeket az egyesült Európa koncepciója mellett. Az is igaz, hogy többször kijelentette, hogy a brit politika vezetésnek támogatnia kell az „európai mozgalmat”, akár föderális, akár funkcionalista szemléletű megközelítésről van szó. Úgyszintén igaz, hogy a második világháború után Churchill nemcsak a gazdasági korlátok lebontásáról értekezett, hanem például a közös európai valuta lehetőségéről is (például a Collier’s Magazin 1947. évi januári számában).

Mindazonáltal meg kell érteni azt az időszakot, amikor Churchill a történelmi jelentőséggel bíró beszédeit tartotta Fultonban, Zürichben és Hágában (…)

Nemcsak a szuverenitás maga, hanem egyáltalán a szövetségi struktúra is heves viták tárgyát képezte a brit parlamentben az „európai mozgalmat” illetően. Churchill az európai föderalizmusról gyakran távolságtartóan, később kifejezetten elutasítóan nyilatkozott. „Mi egy európai gyűlést akarunk végrehajtó hatalom nélkül. (…) Az alkotmányok felépítése, a gazdasági problémák rendezése, a katonai szempontok – ezek a kormányzatok feladatkörei. Mi nem avatkozunk az ő szférájukba.” – mondta Churchill 1948-ban, aki – ami szintén fontos (!) – elutasította az európai integráció alakításának politikai kisajátítását: „Az európai egységesülés felé irányuló mozgalom nem válhat egyik párt monopóliumává sem.”

Az írás angol nyelven, ‘We ask for Europe without executive power címmel a Hungarian Conservative hasábjain is megjelent.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Úgy érted, az Unió lényege abban van, hogy kilóra megvesznek minket?

Nem kapunk pénzt, mert már háromszor Orbánt választottuk, és nem kapunk továbbra sem, ha negyedszerre is megválasztjuk.

Nem kapunk pénzt, ha annak hasznát itthon tartjuk, ha abból olyan kapacitásokat hozunk létre, ami feleslegessé teszi a külföldi megrendeléseket.

Nem kapunk pénzt, ha a hazai gazdaságban a hazai tulajdonosi kört preferáljuk, és nem tesszük lehetővé, hogy a külföldi tulajdonosok meghatározó szerephez jussanak.

Nem kapunk pénzt, mert a nyugat célja a pénzekkel nem a felzárkóztatás - miért is lenne az? - hanem az, hogy előfinanszírozza az innen nyugatra irányuló megrendeléseket. Ezek viszont a protekcionizmus miatt erősen lecsökkennek.

Az ellenőrzés lényege ezeknek a felszámolása, mert az EU nem erre lett kitalálva. Ezért minden, saját hasznunkat szolgáló törekvést lopásnak minősítenek, vagy az általuk kitalált, ködösített jogállamra hivatkoznak. Ebben nagy szerep jut a hazai kollaboránsoknak.

Ismerve a franciák nacionalizmusát, Macronéknál jobban senki nem műveli a protekcionizmust. Ott sem a külföldiek viszik el az EU pénzek hasznát, de őket nem vizsgálják. Mint ahogyan azt sem veszik figyelembe, hogy a franciák már évtizede nem teljesítik a hiánycélt. Ami miatt nálunk Orbán kötelezettség szegési eljárás alatt vette át a kormányzást.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés