Előre mennének az európai föderalisták, nem hátra

2022. június 13. 11:26
Az Európai Parlament olyan uniós szerződés-módosítási javaslattal állt elő, amely az eredmények szintjén felér egy alkotmányozással. Fordult már elő hasonló kísérlet – kudarcba is fulladt.

Június 9-én az Európai Parlament határozatban, sürgősség mellett kérte az Európai Unió vezetőitől egy úgy nevezett Európai Konvent (European Convention) összehívását. A fórum funkciója az lenne, hogy lebonyolítsa az Európai Unió alapító szerződéseinek felülvizsgálatát. 

A javasolt módosítások röviden: a konszenzusos döntéshozatal visszaszorítása, továbbá a Szerződésekben az Unióra ruházott hatáskörök kiigazítása, különösen az egészségügy és a határokon átnyúló egészségügyi veszélyek területén. Az épp „lobbicunami” hatása alatt álló Európai Parlament emellett teljes körű együttdöntési jogot kér költségvetési kérdésekben, valamint a jogszabályok kezdeményezésére, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére irányuló jog biztosítását is kéri saját maga számára.

Habár a határozat szövege arra utal, mintha egy ilyen eljárást néhány hét vagy hónap alatt le lehetne bonyolítani, valójában egy igen összetett folyamatról van szó,

amely könnyen vakvágányra juthat. A tapasztalat ráadásul az, hogy az ilyen kísérlet el is bukik Európában – elég csak a 2000-es évek Alkotmányszerződésének történetére gondolni. Ekkor az alkotmányozási kísérlet a francia és a holland polgárokon bukott el.

A minap 355 igen, 154 nem szavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott határozatban az áll, hogy a szerződés-módosításra az Európai Unió átalakítása miatt van szükség, amelynek eredményeképpen nőne a szervezet demokratikus legitimitása és elszámoltathatósága. 

Ezt az Európai Parlament mindenekelőtt a konszenzusos döntéshozatal visszaszorításával érné el az Európai Tanácsban. Kilóg a lóláb: a testület ugyanis egyértelművé tette, hogy ezt különösen arra az esetre vonatkozóan tenné, ha egy határozat egy harmadik országgal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok megszakításáról, korlátozásáról rendelkezik. 

Magyarország ellen?

Nem kell túl sokat fantáziálni azon, hogy miről van szó. Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti képviselője Az Európai Unió előre megy, a Fidesz meg hátra című publicisztikájában egyértelműsíti, hogy ez a javaslat

kimondva-kimondatlanul ez azon tagállam(ok) ellen szól, amelyek akár hátsó szándéktól vezérelve is, de gátolják az egységes, vagy legalábbis többségi fellépést adott helyzetben.

Emlékezetes, hogy az Európai Tanács tagjai nemrégiben arról állapodtak meg, hogy a szankciócsomag a továbbiakban kiterjed az Oroszországból a tagállamokba szállított nyersolajra és kőolajtermékekre is, a csővezetéken szállított nyersolajra vonatkozó ideiglenes kivétel biztosítása mellett. A kivétel beiktatása a szankciócsomagba jelentős részben a magyar érdekérvényesítésnek tudható be.

Nem téved nagyot az, aki arra tippel, hogy

az Európai Parlament javaslata Magyarország és azon tagállamok ellen szól, amelyek még mindig arra építik politikájukat, hogy az EU egy konstruktív kormányközi együttműködés.

Pusztán ez a fejlemény be is árazza az EP előterjesztésének szakszerűségét.

Gyökeres változások

Ezen felül az Európai Parlament teljes körű együttdöntési jogot követel magának az uniós költségvetéssel kapcsolatban. Ugyanígy jogszabályok kezdeményezésére, módosítására, illetve hatályon kívül helyezésére irányuló jog biztosítását is indítványozza saját maga javára.

Az Európai Parlament gyökeres változásokat akar látni.

Az a folyamat, amelyet a testület határozatával útnak kíván indítani, tulajdonképpen egy alkotmányozással ér fel.

Eredményeképpen az Európai Unió egy nagy lépést tenne abba az irányba, hogy önálló föderális állammá váljon. 

A felszínt megkapargatva azonban az Európai Parlament felvetése rögtön kétségessé válik. Az EP ugyanis szellemi muníciót a május elején véget ért Európai Unió jövőjéről szóló konferenciának tanulságaiból merít. A konferencián jóllehet több mint 50 ezer uniós polgár vett részt, ez a szám eltörpül az Európai Unió több mint 440 milliós népességéhez képest.

Alkotmányozási pillanathoz érkeztünk volna?

„Nincsenek tabuk, nincsenek vétók!"

örvendezett Twitter-bejegyzésében Guy Verhofstadt belga politikus, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége európai parlamenti frakciójának vezetője. A baloldal (Left) szintén Twitteren közölte, hogy az Európai Parlament az egyetlen demokratikusan választott uniós intézmény, mégsem illeti meg az a jogosítvány, hogy jogalkotást kezdeményezzen. A baloldal szerint ennek meg kell változnia!

Az Európai Unió soros elnökségét ellátó Franciaország, egyúttal a föderalista Emmanuel Macron elnök unió-ügyi minisztere, Clément Beaune pedig szavát adta:

a szerződések felülvizsgálatának kérdése napirenden lesz a legutolsó uniós csúcson, amelyet még kormánya szervez

mielőtt, átadná a soros elnökséget a Cseh Köztársaságnak (megjegyzendő, annak a Csehországnak, amelyik néhány hete még az öncélú és idő előtti szerződés-módosítással szemben írt alá petíciót).

Habár Guy Verhofstadt és az „Európai Egyesült Államok” nevű szuperprojekt zászlóvivői örömmámorban fürödnek, a hírzajból józan hangokat is kihallani. Ben Crum, az amszterdami Vrije Universiteit professzora éppen Verhofstadt Twitter-bejegyzésére reagált, amikor leszögezte, hogy

nyilvánvaló, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló konferencia eredményei nem hoztak alkotmányozási pillanatot az EU életébe.

Szerinte még az is kétséges, hogy a parlament szerződés-módosításra vonatkozó „kívánságlistája” szavatolna-e bármiféle jogalapot egy konvent összehívására.

A koncepciót a tanácsi konszenzus mellett a tagállamok polgárain is át kell passzírozni

Az amszterdami professzor a következőre gondolhat. Az Európai Unió magját két szerződés alkotja: az egyik lényegében megalkotja magát az EU-t, a másik pedig a működés részletszabályait tartalmazza. Előbbi, tehát az Európai Unióról szóló szerződés szerint az Európai Parlamentnek valóban joga van javaslatot benyújtani az Európai Tanácsnak ezeknek a szerződéseknek a módosítására. 

Az Európai Parlament által kezdeményezett eljárás neve rendes felülvizsgálati eljárás.

Ennek keretében az Európai Tanács egyszerű többséggel dönt a javasolt módosítások megvitatásáról. Ha ez sikeres, az Európai Tanács elnöke konventet hív össze. Ez a nemzeti parlamenteknek, az tagállamok-állam- illetve kormányfőinek, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a képviselőiből áll. A konvent megvizsgálja a módosító javaslatokat, és konszenzussal határoz. A fejleményeket egy kormányközi konferencia követi, amelynek alkalmával szintén közös megegyezés kell, hogy szülessen.

Amit tehát a diadalittas föderalista politikusok nyilatkozattételeik során elmulasztanak megfontolni, hogy az eljárás során nemcsak az Európai Tanács konszenzusos döntéshozatalával találják szembe magukat.

Végül a konvent eredményeit a tagállamok alkotmányos követelményeinek megfelelően is meg kell erősíteni – tipikusan parlamenti jóváhagyás vagy népszavazás útján!

Ez azért van, mert az Európai Unió alapító szerződései nemzetközi szerződések – vagyis ugyanolyan formában módosíthatók csak, ahogyan annak idején elfogadták azokat. A szuverenitás ugyanis továbbra is az uniós tagállamoknál van.

Kép: François WALSCHAERTS / AFP / POOL

Dobozi Gergely

Összesen 39 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Európában eddig soha nem sikerült birodalmi elképzeléseket tartósan megvalósítani.
Az ókori Róma, Napóleon, Hitler mind megbukott, előbb vagy utóbb.
Sem a nemzeti szocializmus, sem az internacionalista szocializmus eszméje nem működött.
Ez Európa.

Mocskos, korcs, gyökértelen zsoldosok.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés