Újabb szankciók nem várhatók a jelenleg is zajló uniós csúcson

2022. június 23. 9:23
Vágyvezérelt bővítés-politika, szkeptikus Nyugat-Balkán, a vétózás jövője, horvát csatlakozás az eurózónához - kezdődik az uniós csúcs.

Június 23-án és 24-én ismét összeül a 27 uniós tagállam állam-, illetve kormányfőiből álló csúcsszerv, az Európai Tanács. Ez az a testület, amely – legalábbis papíron – a passzátszelet fújja az Európai Unióban: meghatározza az EU által követendő általános politikai irányvonalat és prioritásokat.

Míg az előző rendkívüli csúcs az Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt sújtó szankciócsomagok hatodik hullámáról szólt, a mostani konferencia az EU geopolitikai befolyásának esetleges bővítéséről szólhat.

Amiről nem várható döntés: egy hetedik szankciócsomag és a hatodik bővítése

Habár az európai közvélemény egy része a legutóbbi csúcs óta azt találgatja, hogy vajon a következő európai tanácsi ülésen sor kerül-e egy hetedik Oroszország elleni szankciócsomag elfogadására, illetve a hatodik csomag újratárgyalására, erre nincs kilátás.
Az Európai Tanács ugyanis rendszerint ragaszkodik a napirendjéhez, amelyben

az Oroszországba irányuló gázszállítás leállítására, illetve az olajembargó totális kibővítésére vonatkozó pont nem szerepel.

Ettől függetlenül az Európai Tanács tagjai, tehát Európa vezető politikusai informális egyeztetéseket folytathatnak ebben a kérdésben, de konkrét intézkedések elfogadása nem várható ezekben a kérdésekben.

Ha hinni lehet a Reuters értesüléseinek, az Európai Tanács következtetéseinek tervezetében mindössze olyasmi fog szerepelni a célkitűzések között, hogy „a szankciókra vonatkozó munka folytatódik, ideértve a [korábbi csomagok] végrehajthatóságának megerősítését és annak megelőzését, hogy megkerüljék [azokat].” 

A Reuters szerint ez egyfajta kompromisszumnak tekinthető a hetedik szankciós csomagot követelő észak- és kelet-európai tagállamok, valamint Németország és Belgium között;

utóbbiak nem új csomag elfogadását szorgalmazzák, hanem a meglévő szankciók erősítését.

Ukrajna EU-csatlakozása a reflektorfényben

Az Európai Tanács tagjainak fókuszába ezúttal Ukrajna került: szó lesz az ukrajnai háború legújabb fejleményeiről, s annak élelmezésbiztonsági válságra gyakorolt hatásairól. Ahogy ugyanis arról korábban is írtunk,

az ukrajnai háború újabb ütést mér például az egyébként is ezer sebből vérző Afrikára, ez pedig migrációs és humanitárius katasztrófával fenyeget.

Emellett sor kerül az Ukrajnának biztosítandó gazdasági, katonai, politikai és humanitárius támogatások kérdésének megvitatására. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő érzelmektől fűtött beszédében március elején az Európai Parlament színe előtt kérte az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban tegyék a huszon­nyolcadik tagállammá hazáját. Ezzel élére állított egy olyan problémát, amely rövid és középtávon valószínűleg mégsem járhat az ukrán elnök által kívánt megoldással. 

Egész egyszerűen azért, mert az Európai Unióról szóló szerződés nem ad rá lehetőséget.

A csatlakozási folyamatokat valójában egy megfelelően kimunkált eljárásrend szabályozza, amelynek jogszabályi alapja pontosan hivatkozható.

Ukrajna, Moldovai Köztársaság pipa, de mi lesz Grúziával?

Ahogy az Charles Michel, az Európai Tanács elnökének hivatalos meghívójában is áll, „eljött az idő annak elismerésére, hogy Ukrajna, Moldova és Grúzia jövője az EU-n belül van. Fel fogom kérni Önöket a tagjelölt státusz megadására Ukrajna és Moldova részére.”

Ukrajna idén február 28-án, Grúzia és Moldova pedig március 3-án nyújtották be az uniós tagság iránti kérelmeiket. Michel megfogalmazása azonban gyanús: látszik, hogy Ukrajna és Moldova akár optimistán is tekinthetne a holnap kezdődő csúcsra, Grúzia azonban mintha kilógna a sorból.

Háromsebességes Európa” jöhet talán?

És mi lesz az EU előszobájában évek óta váratott nyugat-balkáni országokkal?

Charles Michel Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozásával kapcsolatban a következőképpen fogalmazott: a Nyugat-Balkán fontos az EU számára, ahogy az EU is fontos a Nyugat-Balkán számára. Ezért új lendületet kell adnunk a bővítési folyamatnak, és fel kell gyorsítanunk nyugat-balkáni partnereink integrációját. Ez egyszerre ígéret és önbeismerés arra vonatkozóan, hogy a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamata eddig az alulértékelt tárgykörök között szerepelt.

Most ez valóban megváltozhat, nem lehet azonban elmenni amellett, hogy

az utóbbi időben a bővítéspolitika kínosabbnál kínosabb fordulatokat hozott.

Az elmúlt hónapokban sorozatosan láttak hírek napvilágot arról, hogy mely fejlemények hátráltathatják a csatlakozási folyamatot még annak ellenére is, hogy az EU végre hajlandóságot mutat a rég húzódó folyamat felgyorsítására.

Egyike ezeknek például az az Euractivon áprilisban megjelent hír, miszerint ma a szerbek mindössze 20 százaléka tekint pozitívan az Európai Unióra, s hogy az elmúlt hét év során megtriplázódott azok száma, akik úgy vélekednek, hogy Szerbia sosem válik uniós tagállammá.

Ne felejtsük el, hogy Észak-Macedóniát is egyre jobban zavarja az, hogy évek óta az integráció "várótermében" ácsorog. Az ország igazságérzetét ráadásul bántja az is, hogy Ukrajna gyorsított csatlakozása mindeközben napirenden van. Az észak-macedón miniszterelnök jelezte: a függő helyzet eredményeképpen a mindenkori kormányzat kiszolgáltatottá kezd válni az EU-pártiság és ellenzés közötti ingázásnak, ami stabilitási problémát jelent.

Albánia pedig áprilisban jelezte, hogy Észak-Macedóniától függetlenül tárgyalna az EU-val a tagságról. Ennek oka, hogy Albánia és Észak-Macedónia ügyét az EU jelenleg egyként kezeli, ami azért jelent érdeksérelmet Albánia számára, mert Észak-Macedónia csatlakozását jelenleg Bulgária blokkolja vétó útján.

Majdnem a „sztárvendégek” maradtak távol a csúcstól

Néhány napig úgy tűnt, hogy épp azok az országok maradnak távol az uniós csúcstól, amelyek részvételére Brüsszelben mindenki számított volna. Kedden robbant a hír, miszerint

Aleksander Vučić, Szerbia elnöke Twitteren jelezte, hogy ő és albán, illetve észak-macedón kollégái bojkottálhatják a június 23-24-ei találkozót.

A bojkottra azért került volna sor, mert a három ország sértettként tekint az elhúzódó csatlakozási folyamatra.

 

 

Végül a három ország képviselteti magát Brüsszelben.

Június 22-én egymást követték az ezt megerősítő politikusi nyilatkozatok; a legutolsó a sorban Aleksander Vučićé volt, aki a szerb médiában adta hírül a következőt:

Azt követően, hogy részletes és átfogó egyeztetések folytattak bizonyos kormányok képviselőivel és tagjaival, a három ország vezetői úgy döntöttek, hogy együtt mennek el a[z uniós] csúcsra, ahol olyan alapelvekről állapodnak meg, amelyek az uniós tisztségviselőkkel folytatott párbeszéd gerincét képezik  majd. (…) Tudjuk, hogy a[z uniós] csúcson tárgyalt témák nem könnyűek, de részvételünk még egyszer megmutatja és megerősíti elkötelezettségünket amellett az ösvény mellett, amely Szerbiát, Albániát és Észak-Macedóniát Európába vezeti.”

Az EU jövőjéről szóló konferencia és annak tanulságai…

Az Európai Tanács tagjai az EU jövőjéről szóló konferenciából levonható következtetéseket is meg fogják tárgyalni. Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, több európai parlamenti képviselő, köztük

Daniel Freund és Guy Verhofstadt is petíciót indított az Európai Tanácsban működő konszenzusos döntéshozatal eltörlése érdekében. 

"A vétók megölik az európai egységet. Zsaroláshoz, hatékonyságvesztéshez, hitelvesztéshez és az EU-ba vetett hit elveszítéséhez vezetnek. Az egyhangúságon alapuló döntéshozatalnak mennie kell. Ilyen egyszerű. Írják alá a petíciót!"

- buzdított aláírásra Twitter-fiókján Guy Verhofstadt.

Verhofstadték az EU megreformálásának kulcsát látják az intézkedésben. A politikusok javaslatát Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is támogatja: a POLITICO június 20-án írta meg, hogy a bizottsági elnök különösen a külpolitikai döntések meghozatala esetében támogatja az egyhangúság megszüntetését, helyette pedig a minősített többségű döntéshozatal megvalósítását javasolja. A kérdésről a Precedens elemzését itt olvashatja el.

Gazdasági kérdések

A fentieken túlmenően az Európai Unió tagállamainak vezetői a 2022. évi európai szemeszter részeként tárgyalnak majd a gazdasági helyzetről és az országspecifikus ajánlásokról. Szó lesz az euró Horvátország általi bevezetéséről, mindemellett június 24-én „euróövezeti csúcstalálkozóra” is sor kerül, ahol a nem euróövezeti tagállamok is részt vesznek.

Kép: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP

Dobozi Gergely

Összesen 18 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés