A stabilitás nem bűn, hanem erény – beszélgetés John Haley jogászprofesszorral

2022. július 13. 11:08

Sándor Lénárd
Japánban a bírók nem akarnak a társadalmi változások katalizátorává válni. Hisznek a demokratikus intézményekben, és feladatuknak a társadalmi konszenzus megóvását tartják – véli John Haley, az összehasonlító jog professzora, japánkutató, akivel Sándor Lénárd beszélgetett a japán jogi kultúra sajátosságairól.

 

John Owen HALEY az összehasonlító jog egyik legelismertebb amerikai professzora, aki nagy érdemeket szerzett a japán jogi hagyomány megértésében és népszerűsítésében. Korábban tanított a Seattle-ben lévő Washington Egyetemen, a Harvardon, valamint a St. Louis-ban lévő Washington Egyetemen, ez utóbbi egyetemről kitüntetéssel vonult nyugdíjba. Kilenc könyv és monográfia, valamint több mint ötven cikk és tanulmány szerzője és szerkesztője.

Japánról úgy tartják, hogy társadalma és kultúrája harmóniára törekszik. Ennek megfelelően a japán jogi hagyomány egyik jellegzetessége a vitarendezés sajátos megközelítése. Véleménye szerint milyen sajátos jegyei vannak a japán jogi kultúrának?

Én inkább kifejezetten közösségközpontúnak tartom a japán kultúrát. Ez a jellegzetesség véleményem szerint leginkább két alapvető történelmi összefüggésben ragadható meg.

Az első Japán egyedülálló etnikai homogenitása. Japán a fennállása óta sohasem tapasztalt jelentősebb bevándorlást, a második világháborúig pedig semmilyen külföldi hódítást. Gyakorlatilag minden japán biztos lehet abban, hogy ősei több mint két évezreddel ezelőtt jelen voltak a japán szigeteken. Ennek eredményeként pedig Japán valamennyi intézménye és kulturális sajátossága belülről fejlődött, többnyire úgy, hogy fejlettebb szomszédoktól tudatosan kölcsönöztek mintákat.

A második történelmi összefüggést az a politikai és társadalmi szerkezetváltás jelenti, amely a 16. században kezdődött, és a Tokugawa uralom alatt több mint két és fél évszázadon át tartott. Az Ónin-háborúban győztes hadurak egyfajta feudális városokat hoztak létre. A japánok túlnyomó többsége mezőgazdasági falvakban élt, ahol bár ezek fennhatóság alá tartoztak, de a gyakran a távolabb élő hadúri tisztviselők nem tudtak közvetlen felügyeletet gyakorolni felettük. Mindaddig amíg fizették az adót és a fennhatóságból fakadó szabályokat nem sértették meg nyíltan, vagyis egyfajta harmónia uralkodott, a falvak önmagukat igazgathatták, vagyis önkormányzást élveztek. Ennek pedig az lett a következménye, hogy

szinte minden köz- és magánszervezet az ügyészségtől és bíróságtól kezdve a bankokon át a nagy üzemekig bezárólag úgy működik, mint egy jelenkori japán falu.

Folyamatos foglalkoztatást biztosítanak, a nyugdíjazásig alig lépnek ki a szervezetből. Ennek eredményeként állandó munkavállalói közösségek alakulnak ki és ezekben a közösségekben fő szabályként konszenzuson alapuló döntéshozatal érvényesül.

Milyen mértékű a nyugati jogi kultúra befolyása a 19. századtól kezdődően, és ez milyen hatást gyakorolt a japán jogi hagyományra és életmódra?

Japán első törvényei és politikai intézményei kínai forrásokon alapultak. Japán uralkodói következetesen az intézményi szempontból fejlett szomszédokra tekintettek és az ő modelljeik adaptálására törekedtek. Éppen ezért nem meglepő, hogy a 19. századtól kezdve, amikor az ipari forradalomnak köszönhetően a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok világvezető gazdasági és katonai hatalmakká váltak, Japán igyekezett a sikereiket ellesni.

Japán ebben a korban a saját maga által bevezetett reformoknak köszönhetően alakult át.

Fontos azonban emlékeztetni arra, hogy a minták bár Nyugatról érkeztek, de alapvetően japánná váltak. A reformok alkalmazkodtak az alapvető hagyományos közösségi értékekhez és szokásokhoz. A családon belüli vagy akár az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos viták továbbra is ritkán kerülnek nyilvánosságra. A legtöbb ilyen vitát a közösség keretei között oldják meg. Emellett pedig a bírók, az igazságszolgáltatás fellépése is ezt az alapvető kulturális értéket tükrözi. Olyan eljárási szabályokat fogadtak el, amelyek alapján a bírók közvetítőként léphetnek fel egy-egy kompromisszumos megoldás fellelése érdekében. Még érdekesebb, hogy a rendőrség és az ügyészség tartózkodik attól, hogy eljárást folytasson olyan elkövetőkkel szemben, akik megbánást tanúsítanak és ésszerű erőfeszítéseket tesznek az áldozatoknak okozott károk megtérítésére. Ha pedig az eljárás megindulását követően tanúsítanak ilyen magatartást, akkor bírók az esetek túlnyomó többségében a kiszabott büntetéseket felfüggesztik.

Hogyan tekintenek a japánok az állam és egyén közötti kapcsolatra?

Ami a polgárok és a kormányzat közötti kapcsolatot és a polgárok jogait illeti, Japán a véleményem szerint nem sokban különbözik más iparosodott demokráciáktól, azzal a kivétellel, hogy a japán kormány kevésbé avatkozik be a polgárok életébe. A társadalmi rend elsősorban a közösségi kötelezettségeken, és nem a törvényben foglalt jogokon és kötelezettségeken alapul.

Milyen felfogás övezi a nyugati világban elterjedt „emberi jogi” eszmét?

A sajátos japán történelmi tapasztalatokból fakadóan a japánok kevésbé hisznek az univerzálisan alkalmazandó erkölcsi parancsokban. A közéleti viták során a tulajdonjoggal vagy emberi jogokkal összefüggő, vitatott társadalmi és politikai kérdéseket ritkán fogalmazzák meg erkölcsi és jogi imperatívuszokban. Ehelyett Japán a közösségi orientációjáról és a társadalmi konszenzus kereséséről ismert, amely egy közös társadalmi érték.

Nem a transzcendens és abszolút, hanem a közösségi értékek számítanak.

Ezek alapján lehet egy sajátos japán életmódról beszélni? Milyen erények és értékek kapcsolódnak ehhez az életmódhoz?

Az egyszerű és egyértelmű válasz az, hogy igen. Japán egyedülálló az etnikai és kulturális értelemben vett homogenitásában, valamint közösségi szellemiségében.

A japán alkotmányos fejlődés szempontjából a második világháború után elfogadott alkotmány azért törést jelenthetett. Hogyan tudta megőrizni az ország az alkotmányos identitását? Az alkotmányértelmezés során hivatkoznak történeti alkotmány értékeire, vívmányaira?

Japán háború utáni alkotmányos rendjét nem úgy jellemezném, mint ami „törést” hozott. A folytonosság inkább tűnik pontosabb leírásnak. Szemben Németországgal, ahol a megadást követően az amerikai, brit, francia és szovjet katonai parancsnokok vették át a városok igazgatását, Japánban a kormányzat legmagasabb szintjét kivéve nem váltották le a vezetőket. Bár valamennyi reformot a megszállók „javasoltak”, de azokat a hatályos törvények szerint egy újonnan megválasztott parlament fogadta el. Így Németországgal ellentétben ezeket a reformokat a nemzeti jogalkotáson keresztül fogadták el, és hacsak később nem helyezték hatályon kívül vagy nem módosították őket, mind a mai napig érvényben maradtak. A háború utáni alkotmány pedig egyetlen módosítás nélkül, mind a mai napig hatályos.

Mi tekinthető a japán alkotmányos identitás részének és a bíróságok hogyan törekednek ennek megóvására?

Véleményem szerint a japán bírók osztják a japán társadalom közösségi orientációját, amely egyaránt elveti az erkölcsi és a tudományos abszolútumokat. Ehelyett az alsóbb fokú bíróságok „karrierbírói” és a Legfelsőbb Bíróság tagjai is a közösségi értékekről alkotott felfogásra hagyatkoznak. Azok az elvek, amelyeket a japán bírók a saját szerepük meghatározására, valamint a jog értelmezése során alkalmaznak különbözőek és többnyire rejtve maradnak, de abban azonban egyetértenek, hogy a döntés józansága kiemelkedően fontos.

A bírók úgy igyekeznek meghozni döntéseiket, hogy az összhangban álljon a „társadalmi lélekkel” vagy „józan ésszel”.

A japán „shakai tsūnen”, vagyis társadalmi lélek, józanság kifejezés a bírói döntések leggyakrabban használt igazolása. A bírók nem igazán abban látják a saját szerepüket, feladatukat, hogy a kiválasszák vagy meghatározzák melyik eredmény vagy milyen döntés lenne a leginkább ésszerű vagy erkölcsi értelemben leginkább megfelelő. A társadalom többi tagjához hasonlóan ők is történelmi és társadalmi összefüggésben szemlélik az eléjük kerülő kérdéseket. Ennek szellemében elfogadják azt a kimondatlan előfeltevést, hogy a jogalkotási és közigazgatási döntések nem egyszerűen többségi véleményt, hanem valamiféle társadalmi konszenzust tükröznek. Éppen ezért a japán bírókat egy óvatos konzervatív felfogás jellemzi. Ragaszkodnak a precedensekhez, és egy kiszámítható, következetes jogrendet törekszenek fenntartani a változó társadalomban. A stabilitás Japánban erény, és nem bűn. A bírók nem szeretnének a társadalmi változások katalizátorává válni. Hisznek a demokratikus intézményekben, és így ragaszkodnak a kormányzás demokratikus szabályaihoz és elveihez, fenntartva, sőt megerősítve ezzel a jogállamisági értékeket is.

Az alkotmány 9. cikke megtiltja, hogy Japán fegyveres erőket tartson fenn. Ez talán a japán alkotmány egyik legvitatottabb rendelkezése, különösen a jelenlegi geopolitikai környezetben. Hogyan értékeli az e rendelkezés körüli vita kibontakozását?

A második világháború pusztításának tükrében érthető meg, hogy

miért a katonai létesítmények körül forog a háború utáni korszak egyik fő alkotmányos kérdése.

A japán bíróságok 1947 óta legalább két tucat olyan jelentős ügyet bíráltak el, amelyekben az alkotmány 9. cikke alá tartozó intézkedéseket kellett megítéljenek. Ezek között volt az amerikai–japán védelmi megállapodás, a japán területen létesített amerikai támaszpontok megítélésének, valamint az önvédelmi erők fenntartásának ügye is. A japán Legfelsőbb Bíróság tagjai egyhangú döntésekben erősítették meg, hogy az alkotmány 9. cikke alapján Japán fenntartja az önvédelemhez fűződő jogát, amely lehetőséget biztosít védelmi megállapodások megkötésére a kölcsönös biztonság garantálása érdekében. A bírói döntések nyomán vált lehetővé, hogy japán a világ egyik legerősebb védelmi képességét építhesse ki.

Kép: Leemage via AFP

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés