Úgy tanultuk, hogy az emberi történelmet uralkodók, hadseregek, pénz és ideológia határozzák meg. Pedig a baktériumok és a vírusok, a vulkánok és a naptevékenység már Róma bukásában is főszerepet játszottak – állítja egy zseniális új könyv.
2020. április 29. 17:54
p
0
0
0
Mentés
A történelmet máig minden generáció olyan könyvekből tanulta s próbálta megérteni, amelyek kizárólag ideológiai, gazdasági vagy személyes vezetői motivációk mentén magyarázták a háborúkat, országok és birodalmak felemelkedését és bukását. Ahogyan mostani szerzőnk fogalmaz: „egészen eddig úgy tettünk, mintha a természet valamiféle stabil, semleges hátterét adná a történelemnek”. Tudásunk a bolygóról csak a legutóbbi időben jutott el oda, hogy azonosítani tudjuk az emberi világ változásai mögött felsejlő környezeti hatásokat. A „természet levéltára”, ahogyan Kyle Harper nevezi, a növényi maradványoktól az üledékrétegekig a geokémia tudományának nyelvén tárja elénk a történelem elementáris erejű mozgatórugóit.
Edward Gibbon 18. századi angol történész, A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának története című, máig meghatározó mű szerzője úgy látta, a nyugati ember sosem élt akkora békében és jólétben, mint Krisztus után 96 és 180 között. A harmadik századtól azonban minden egyre kaotikusabbá vált – vajon miért? A krónikások fantáziáját évszázadok óta izgatja, hogyan és miért hullott darabjaira ez a példátlan civilizációs teljesítmény. Harper a római és görög kor fiatal professzora, az Oklahomai Egyetem alelnöke.
Szerinte a Római Birodalom bukása a természet győzelme volt az emberi ambíciók felett. A történet ismert főszerepeit császárok, barbárok, szenátorok és tábornokok, katonák és rabszolgák játszották, ám a birodalom sorsát legalább ennyire baktériumok és vírusok, vulkánok és naptevékenységi ciklusok döntötték el. Sőt az emberi történelemben mindig ezek okozzák – de legalábbis teszik lehetővé – a hatalmi centrumok terjeszkedését, majd elkerülhetetlen széttöredezését.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
A pénteki késelés első halálos áldozata feltehetően az az intézkedő rendőr, aki ráugrott arra a megtámadott aktivista civilre, aki épp meg akarta állítani a támadót.
p
3
0
23
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!