Európa sorsa bírák kezében?

2020. május 20. 23:54

A nagy hullámokat vető német alkotmánybírósági döntés megerősítette a nemzeti alkotmányjog uniós jogot korlátozó szerepét. Az EU bomlasztásáról szóló, riogató hangok azonban túloznak: az ítélet talán a nemzetállamokat háttérbe szorító föderalista elképzeléseknek parancsolhat megálljt.

2020. május 20. 23:54

Sándor Lénárd írása a Mandiner hetilapban.

Montesquieu gondolatait felidézve Alexander Hamilton az amerikai államszerkezet elméleti hátterének kidolgozása során azt mondta, hogy a hatalmi ágak erejének összemérésekor a bíróság eltörpül. Álláspontját azzal indokolta, hogy a bírói hatalom nem rendelkezik sem karddal, sem pénzzel: nincsen befolyása sem az állam erejét szimbolizáló fegyveres szervek, sem pedig a gazdagságát megtestesítő költségvetés felett. Csupán döntései meggyőző erején és stratégiai gondolkodásán múlik érdekérvényesítő képessége. A bírói mérlegelés megfontoltságának talán éppen ezért lett a teknősbéka a jelképe. A bírói hatalom törékenységének gondolatát a német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke, Andreas Voßkuhle a Die Zeit című lapnak nemrégiben adott interjújában is felidézte. Voßkuhlét elsősorban az általa vezetett alkotmánybíróság egyik legutóbbi, az Európai Központi Bank (EKB) állampapír-vásárlási programjával kapcsolatos döntéséről faggatták. Miről is szól, mi a tétje ennek a döntésnek, és vajon tényleg érvényesnek tekinthetők-e még Montesquieu és Hamilton gondolatai?

A konkrét ügy alapját az euróövezeti gazdasági recesszió nyomán az EKB által meghozott válságkezelő intézkedések jelentik. Német politikusok és elméleti szakemberek egyaránt azt kifogásolták az alkotmánybíróság előtt, hogy az EKB államkötvények másodlagos piacokon megvalósuló vásárlási programja – az úgynevezett mennyiségi lazítás – meghaladja az intézmény monetáris politikára kiterjedő hatáskörét. Ez a hatáskörtúllépés pedig a német törvényhozás alkotmányban rögzített költségvetési hatáskörét vonja el. Az ügyben tehát az európai integráció történetében már ismerősen csengő hatásköri vita bontakozott ki. A német alkotmánybíróság ezért előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságához (EUB). Az uniós testület 2018 decemberében – formális vizsgálat keretében – az EU-s joggal összeegyeztethetőnek ítélte az EKB kifogásolt állampapír-vásárlását. Az alkotmánybíróság csak ezt követően lendült igazán működésbe. Eljárása során megállapította, hogy sérülnek a német alkotmányban foglalt, demokratikus legitimációra és költségvetési felelősségvállalásra vonatkozó rendelkezések. Az EUB ugyanis nem végezte el a szükséges érdemi vizsgálatot – vagyis a kötvényvásárlási program hatásainak értékelését –, amely igazolja, hogy az EKB az alapító szerződésekben ráruházott hatáskörök keretei között marad. Vagyis a német alkotmánybíróság jelenleg nincsen meggyőződve arról, hogy az Európai Központi Bank kifogásolt intézkedése nem terjeszkedik-e túl az alapító szerződésekben ráruházott hatáskörön. Ennek megfelelően pedig felhívta a kormányt és törvényhozást: mozdítsák elő, hogy az EKB betartsa a hatásköreit rögzítő rendelkezéseket. Ezenfelül rögzítette, hogy az uniós szerv hatáskört túllépő intézkedése nem alkalmazható. A testület az ország alkotmányos identitását és nem mellesleg a pénzügyi érdekeit védte meg a döntésében.

Utolsó ítélet, Coutances-i Miasszonyunk-székesegyház, Franciaország (1916)<br>Fotó: Wikipedia
Utolsó ítélet, Coutances-i Miasszonyunk-székesegyház, Franciaország (1916)
Fotó: Wikipedia
Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!