A tengerentúli közélet jelentős eseménye, hogy huszonnyolc év szolgálat után bejelentette nyugdíjba vonulását Stephen Breyer, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kilenc tagjának egyike. Döntése észszerű, mert lehetőséget nyújt arra, hogy Joe Biden elnök még az őszi félidős választás előtt a demokrata többségű szenátus megerősítésében bízva nevezhesse ki az utódot.
A többi legfelsőbb bírósági bíróhoz hasonlóan Stephen Breyer is egyéniség. A John Roberts főbíró által kiadott közlemény külön megemlékezett azokról az ötletes hipotéziseiről, amelyek a felek jogi képviselőit és a bírótársakat egyaránt rendre zavarba hozták a nyilvános üléseken. Egyik emlékezetes feltételezésében azt vetette fel, hogy vajon egy mályvacukorból készített fegyver alakú tárggyal meg lehet-e valósítani erőszakos bűncselekményt. Breyer távozásával a mókás, de igencsak találó hipotézisek is búcsúznak.
Stephen Breyer a konzervatívok által felkarolt, az alkotmány eredeti jelentését szem előtt tartó, úgynevezett originalista értelmezés kritikusai közé tartozik. Úgy véli, a bíróknak nemcsak a jogot, hanem döntéseik következményeit is szem előtt kell tartaniuk. Egyfajta jogalakító jogértelmezésre kapnak felhatalmazást. Az úgynevezett „élő alkotmány” rendelkezéseit kell a jelenkor kihívásaihoz igazítaniuk. Még akkor is, ha az alkotmány szövege nem mond semmit a megosztó vagy nehéz kérdésekről. Ennek jegyében Breyer „interdiszciplináris bíró” hírében áll, aki a jogon kívüli területeket, így az orvostudományt, a közgazdaságtant vagy a nemzetközi kapcsolatok összefüggéseit is előszeretettel tanulmányozza a bírói hatáskörgyakorlás során. Elkötelezett a társadalmi mérnökösködés mellett. De nem szereptévesztés mindez? Valóban elvárhatók ilyen ambiciózus törekvések egy bírótól? És mi a veszélye mindennek?
E felfogás egyik szemmel látható következménye Amerikában, hogy a demokratikus akaratképzés legfontosabb színtere, a kongresszus épülete előtt ma már alig látni tüntetést, a legfelsőbb bíróság viszont a tiltakozások kiemelt helyszínévé vált. Az igazán jelentős közpolitikai kérdések már nem elsősorban demokratikus úton, a népképviseleti szervekben zajló viták eredményeként dőlnek el. A demokratikus ellenőrzés helyébe a bürokrácia döntései és a perek léptek, amelyekben a bíróságoké a végső szó. Ez a felfogás tehát kerüli a demokratikus közpolitika- alkotást, helyette bírói fórumok váltak a közpolitikai kérdések eldöntésének súlypontjaivá. A legfelsőbb bíróság konzervatív többsége előtt álló legnagyobb kihívás ezért a bírói hatalom szerepének mérséklése és az alkotmányban meghatározott demokratikus hatalomgyakorlási rend helyreállítása.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Ennek az Amerikának éppen ez az elnök dukál.
És ehhez elég a kormánynak megállapodnia néhány kínai vállalattal.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
