Franciaország végletes megosztottsága az elnökválasztás után is egyértelmű.
„Nagy becsben tartják a demokráciát, amióta egy országban sem létezik. Miféle demokráciáról beszélünk? Sztálinról, Gomulkáról, Titóról vagy éppen Perónról? Maóról? Az Egyesült Államoknak is megvolt a maga uralkodója Roosevelt személyében, és hiányolják. Kennedy téves illúziókba ringatta magát. Alig egy hajszállal választották meg, és hamarosan mindenhol így lesz. Nagy-Britanniában, de nálunk is! A legutóbbi választás alkalmával csak azért szereztem ilyen nagy többséget, mert az emberek megijedtek, s ahogy ez a riadalom elmúlt, a többség is odalett. Amikor a demokrácia megszületett, amikor a harmadik rend szembeszegült a kiváltságos rendekkel, az tömegeket ragadott magával. Ennek vége. És miért is ne kormányoznának egyszázaléknyi többséggel, ahogyan mondják? Miért is ne?”
André Malraux, Charles de Gaulle harcostársa és kultuszminisztere idézi fel emlékirataiban a hatalomról már lemondott tábornok életvégi keserűségtől áthatott szavait. Életvégi, de annál még több: világvégi keserűség ez, elvégre néhány bekezdéssel előbb olvashatjuk De Gaulle megállapítását, miszerint ő nem a trafiküzemeltetési engedélyek kiosztásán vitatkozó politikusokkal hadakozott elnöksége alatt. Franciaország a kereszténység, majd az európai civilizáció lelke volt, ő pedig – szemben a részleges érdekek kisstílű politikájával és a bipoláris világrenddel – minden erejével azon volt, hogy feltámassza hazáját. „Megkíséreltem, hogy Franciaországot talpra állítsam egy világvégével szemben.”
Ha Emmanuel Macront nem olyan jelentéktelen százalékkülönbséggel választották is újra, mint amit Charles de Gaulle emleget, Franciaország végletes megosztottsága továbbra is egyértelmű. Ha pedig nincs közös érdek, s ha nincs ebből fakadó grandeureszmény, amire alapozva egy nagy formátumú államférfi képes lendületbe hozni nemzetét, akkor a demokrácia a programozott hanyatlás kerete csupán – nagyjából így foglalhatnánk össze a tábornok gondolatait.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Valérie Hayer kiszervezné a migrációt Közép-Európába.
A tüntetők csütörtök este hirdettek ülődemonstrációt, miután sikertelennek nevezték az egyetem vezetése által összehívott vitát a Közel-Keletről.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
