Létezik egy termék, amelyből Amerika és Kína is masszív importra szorul, egy kis sziget pedig a globális gyártás 41 százalékát tudhatja magáénak. Ez az legfőbb oka, hogy Ukrajna mellett egyre inkább Tajvan a kelet–nyugati rivalizálás epicentruma.
2022. október 19. 11:36
p
1
0
1
Mentés
„A világ GDP-jének nagy részét félvezetőkön alapuló eszközökkel állítják elő. Egy olyan termék esetében, amely hetvenöt évvel ezelőtt még nem is létezett, ez rendkívüli sikersztori” – írja a mikrocsipek felemelkedéséről Chris Miller, a bostoni Tufts Egyetem ifjú külpolitikai guruja. Valóban, az elmúlt hetven év világgazdasági konjunktúrája döntő mértékben a csipek forradalmára épült, és modern életvitelünk csaknem minden technológiájának – így a telefonoknak, az autóknak és az atomerőműveknek – az alapját ez az eszköz adja. Nem lesz ez másképp a mesterséges intelligenciával sem. Nem véletlen, hogy Miller szerint a csipipar ma már döntően meghatározza a globális gazdaság szerkezetét és a geopolitikai erőviszonyokat. Mi pontosan a mikrocsip, és miért ilyen fontos a jövő alakulásában?
Gordon Moore elektronikai mérnök, az Intel későbbi vezérigazgatója 1965-ben fogalmazta meg híres jóslatát, mely szerint a mikrocsipek teljesítménye a jövőben kétévente megduplázódik, ahogyan az ember egyre több alkatrészt tud összezsúfolni egyetlen integrált áramkörön. Igaza lett. Hatvan esztendővel ezelőtt mindössze négy tranzisztor fért el egy mikrocsipen, ma pedig mintegy tizenkétmilliárd. A csipek szilíciumból készülnek, amelyről az Egyesült Államok híres innovációs körzete, a Szilícium-völgy a nevét kapta. Itt alapították a legendás Fairchild Semiconductor félvezetőgyártó vállalatot, amelynek teljesítménye olyan technológiai fölényhez juttatta az USA-t, amit csak a kommunistákkal szimpatizáló amerikai tudósok beszervezésével tudtak enyhíteni a szovjetek. (Beszédes tény, hogy Európa sokáig be sem nevezett ebbe a versenybe, mert az Atlanti- óceán ezen oldalán senki nem értette a mikrocsipek stratégiai jelentőségét. Bár Miller könyve nem erre a szálra koncentrál, részletes történeti áttekintéséből egyértelmű, hogy kontinensünk már a világháború óta alkalmatlannak bizonyul a fontos trendek felismerésére és a valódi innovációra.)
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az Európának ártó baloldali többséget?
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Európa az Oroszországgal való közvetlen konfliktus felé sodródik.
p
2
0
3
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Karvaly
2022. október 20. 15:00
Tajvan körül forog most a világpolitika, pont a technológiai gyártásban elfoglalt helyzete miatt. Kínaiak lakják, akik lassan közelednének a nagy Kínához, viszont ezt az USA érthetően nagyon nem akarja.
Ami az ironikus: a TSMC annak köszönheti a pozícióját, hogy az Intel hatalmi belharca miatt az izraeli részleg vezetője kilépett, és a stábjából többen követték. Ott végezték a következő generációs technológiai fejlesztéseket, és végül a TSMC-nél kötöttek ki. Ha nincs Krzanich hatalmi játszmája, akkor még mindig amerikai (vagy dél-Koreai) kézben lenne a legfejlettebb chipgyártás technológiája.