Hogy lett Olaf Scholzból német kancellár?

Elsi Jung írása a Mandiner hetilapban

Lars Haider, a Hamburger Abendblatt napilap főszerkesztője közel 300 oldalon mutatja be kötetében Olaf Scholz pályafutását, azét a politikusét, akit egykor társai is csak megmosolyogtak a Német Szociáldemokrata Pártban.

Haider jó ideje követi Scholz tevékenységét,

És lám: ami 2021 tavaszán a kedvezőtlen közvélemény-kutatási adatok tükrében még rossz viccnek tűnt, az a 2021. szeptember 26-ai választást követően valósággá vált: Olaf Scholz lett a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja.

Haider a színfalak mögötti világot villantja fel az olvasónak azokból az évekből, amikor Scholz munkaügyi miniszterként, hamburgi polgármester­ként, majd pedig Németország al­kancellárjaként ténykedett. Egy politikus győzelmeit és kudarcait vázolja, mindenekelőtt pedig azt, hogy Olaf Scholz hogyan kezelte mindezt. Ezzel kapcsolatban gyakran visszaköszönő mondat a „folytatja, mintha mi sem történt volna”.

Még az olyan csapások sem tudták kikezdeni Scholzot, mint a 2024-es olimpia kudarcra ítélt 2015-ös pályázata, a botrányos G20-csúcstalálkozó 2017-ben, a cum-ex-botrány és a saját­jaitól elszenvedett megaláztatás a 2019-es pártelnökválasztás során. Mindezt azonban érdemes alaposan elemezni: a szerző ezzel azt akarja bemutatni, hogy Scholz nem érzelemmentes ember, hanem eredményközpontú politikus, aki mindig jobban és másoktól eltérően akar cselekedni.

Scholznak nem mindig volt ilyen nehéz a dolga. Haider azt az oldalát is bemutatja, amelyet csak a legszorosabb bizalmasai és a hamburgi polgárok ismerhetnek: Olaf Scholz olyan ember, aki tartja a szavát. A szerző meglátása szerint már hamburgi polgármesterként be tudta bizonyítani, hogy választási ígéreteit meg is tudja valósítani, ezzel pedig kivívta a választók tiszteletét. Lars Haider szerint a szocdem politikus ezekben az években tanulta meg azt is, hogy nem álarcot kell öltenie, hanem egyszerűen mindenki másnál jobban kell kormányoznia.

E vezérelv mentén határozta el 2018-ban, hogy Németország kancellárja lesz, a terveit pedig nemes egyszerűséggel így fogalmazta meg: Német­országban mindenki boldoguljon függetlenül attól, hogy mivel foglalkozik és honnan származik. Haider ismerteti azt a bizalmasokból és ismerősökből álló kapcsolatrendszert, amelyet Scholz a tervei megvalósítására hozott létre. A kötet foglalkozik Helmut Schmidt, Kevin Kühnert, Armin Laschet és Christian Lindner szerepével is.

Haider meglátása szerint kevés olyan kérdéskör van, amivel Olaf Scholzot össze lehet zavarni, az egyik ilyen a feleségével, Britta Ernsttel való kapcsolata. Az olvasó valójában akkor kezdi sejteni, hogy milyen ember is a kancellár, és hogyan bánik ember­társaival, amikor megérti a feleségéhez fűződő kapcsolatát: igyekszik egyenrangú partnerként tisztelni mindenkit. A szintén becsvágyó politikus feleség iránt érzett szeretete azonban felvillantja azt a dilemmát is, amellyel idővel a politikai élet minden sikeres szereplője akarva-akaratlanul szembesül, nevezetesen hogy kevés, de annál becsesebb a közösen töltött idő.

A szerző minden kívülállónak figyelmébe ajánlja a kötetet, főként azoknak, akik nem értik, miért is lett Olaf Scholzból kancellár. A könyv nem csupán felvázolja a politikus portréját, de bizonyos értelemben tiszteleg is előtte. Lénye azonban továbbra is rejtve marad az olvasók előtt, és vélhetően ez a jövőben is így marad.

Lars Haider: Olaf Scholz – A hatalomhoz vezető út. MCC Press, 2023

A szerző a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért munkatársa.

Nyitókép: MTI/AP/dpa/Wolfgang Kumm