A filmkészítőknek minden korban óriási a felelősségük, hiszen az elkészült képkockák palackpostaként üzennek a jövőnek – mondja Csáky Attila. A Magyar mozgókép fesztivál igazgatóját a június 7–10. között megrendezendő örömünnepről kérdeztük, amelynek során három városban, Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban, kilenc helyszínen közel száz magyar alkotás látható majd, számtalan kapcsolódó programmal kiegészülve.
Farkas Anita interjúja a Mandiner hetilapban
A fesztivál A nemzet aranyai gálavetítésével startol. Elsőre furcsának tűnik, hogy nem egy játék-, hanem egy sportdokumentumfilmmel indítanak. Miért?
A Magyar mozgókép fesztivál lényege, hogy mindig az előző egy év legfrissebb magyar filmjei közül válogatunk mindenféle kategóriából, az összes alkotást egyenrangúként kezelve. De valóban, ez utóbbi két évben játékfilmmel, méghozzá nagyjátékfilmmel hangolódtunk a négy napra. Idén úgy gondoltuk, hogy A nemzet aranyai, amely az 1997 és 2008 között a világot végigverő magyar férfi-vízilabdaválogatottról szól, olyan különleges történet és mozi, amely megérdemli, hogy ily módon is reflektorfénybe állítsuk. Annál inkább is, mert ez nem „csak” egy kivételes teljesítmény hátterét – a sikerek mellett a kudarcokat is – megmutató sportfilm, hanem valódi emberek igaz története. Ráadásul erősen kapcsolódik a nemzeti hagyományainkhoz, a magyar identitáshoz is. A sportfilmeknek, gondoljunk csak a magyar futballról, Szilágyi Áronról, Hosszú Katinkáról vagy Keleti Ágnesről készült egész estés alkotásokra, amúgy is egyre nagyobb divatjuk van szerte a világon.
Mi lehet ennek az oka?
Erre szeretnénk rájönni a téma köré szervezett kerekasztal-beszélgetésünkön. Szerintem az egyik indok az, hogy mivel a virtualitás mind jobban meghatározza a mindennapjainkat, szinte szomjazzuk a valóságot. A másik, hogy egy sportolói életútban rengeteg kis és nagy pillanat, fordulat és tanulság lehet, ami inspirálóan hathat a filmkészítőkre, az elkészült alkotásokon keresztül pedig a nézőkre. És mivel utóbbiak, úgy tűnik, nagyon is vevők ezekre a típusú mozikra, végül mindkét fél jól jár. A fesztivál célja hasonlóan kettős:
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Hány mandátummal lenne elégedett? Melyik frakcióba várja a Fideszt? Ki lenne az ideális EB-elnök? A kormánypárt EP-listavezetőjével beszélgettünk.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
