A száz legnagyobb magyarországi vállalatból csupán hét van magyar tulajdonban – jelentette ki előadása elején Vértesy László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, közgazdász a Civitas Intézet csütörtöki, multikról rendezett konferenciáján. Hozzátette: a nagyvállalatok foglalkoztatják a munkavállalók 35 százalékát, és ők termelik a GDP 46,5 százalékát. Árbevételük 26 ezer milliárd forint. Ennek 20 százalékát a top 5 vállalat adja össze.
A top 8-ba a Mol, az Audi, a General Electric, az MVM, a Telekom, a Richter, a Hankook és a Mercedes tartozik bele. Ha megnézzük, kik a legnagyobb foglalkoztatók megyénként, látni fogjuk, hogy az autóipar nagyon hangsúlyos hazánkban.
A multinál az állami támogatások mértéke 11 százalékkal emelkedett 2011 és 2016 között, 170 milliárd forintra. Egy multiknál létrehozott állást az állam 4,6-6,4 millió forinttal támogatott, míg a kis- és középvállalkozások nem kaptak ilyen támogatást – jelentette ki Vértesy László.
A multiknál átlagosan dupla akkora összeget lehet keresni, mint máshol, de a nyugati multis keresetekhez mérve ez még olyan, mintha egy nyugati mikro- vagy kisvállalkozásnál dolgoznánk – tette hozzá a közgazdász. A nettó bérkülönbség 6-800 euró a nyugati és a magyarországi multik között. Ugyanakkor jobb a helyzet, mint korábban, némi felzárkózást lehet tapasztalni, de a német multis béreknek így is az egynegyedét, egyharmadát keresi egy magyar multi-alkalmazott.
Nem jó különutasnak lenni?
Deák Dániel jogász a külföldi és haza tőke adózásáról beszélt, előadását egy jogelméleti levezetéssel kezdve, amelyben megállapította, hogy Magyarország nem az integrációnak a nyugaton a felvilágosodás óta bevett modelljét követi, hanem a nemzetállami szuverenitás és különutasság partikularizmusát, ami szerinte nem jó, mert a világ nem efelé megy .
Elmondta: a nemzetállam nem véd és nem kötelez, folytonossági hiányok vannak az érvényes jogban, a nemzetközi adózás pedig jogiasodik. Az állam elefánt a porcelánboltban, ezért a puha jog egyre fontosabb, ami a vállalatközi megállapodásokat és bizalmi kapcsolatokat jelenti.
Itthon - tette hozzá – túl sokat adóznak túl kevesen, magas a bérre rakódott adóteher, túladóztató államban élünk, ami miatt jelentős a fekete- és szürkegazdaság, és következménye lehet a társadalmi fragmentálódás is.