Ma is ott ülnek a parlamentben azok a baloldaliak, akik 23 millió románnal riogattak. Interjú.
„Az utóbbi négy évre visszatekintve, melyek azok a magyar kormányzati eredmények, amelyekre ön erdélyi, marosvásárhelyi származású Fidesz-képviselőként a leginkább büszke?
Az elmúlt négy évben soha nem látott teljesítményt mutatott a magyar gazdaság növekedése. Közel egymillió új munkahely jött létre, látványosan emelkedtek a bérek, és számos beruházás valósult meg, többen dolgoznak, mint a rendszerváltozás óta bármikor.
Miért fontos ez? Most egy olyan korszak kapujában állunk, ahol lehetőségünk van a magyar nemzet gazdasági értelemben vett további megerősítésére. Emlékezzünk vissza, mekkora lépés volt a kétezres évek elején, amikor a státusztörvény elfogadásával kulturális, majd 2010-től kezdve, az egyszerűsített honosítás és szavazati jog megadásával pedig közjogi értelemben vett egyesítésről beszélhettünk. A következő években egy újabb lépcsőfok elé érkezünk, amely meglépéséhez elengedhetetlen, hogy a Kárpát-medencére egységes gazdasági térként tekintsünk, valamint hogy hazánk gazdasága a következő években is hasonló növekedést mutasson. Ehhez arra van szükség, hogy Magyarország folytathassa azt az utat, amelyen 2010-ben elindultunk.
A baloldali ellenzék rendszeresen »kidobott pénzekről« beszél a határon túliaknak szánt támogatások kapcsán. »Megéri« Magyarországnak anyagi segítséget nyújtani a külhoniaknak?
Őszintén kívánom, hogy egyszer ezeket a baloldali politikusokat személyesen körbe vezethessem szerte a Kárpát-medencében, és megmutathassam számukra azokat a beruházásokat, óvoda- és iskolafelújításokat, amelyekre ők kidobott pénzként gondolnak! Jó lenne, ha találkoznának azzal a sok ezer családdal és gyermekkel, akik érdekében történnek ezek a beruházások. Remélem, egyre kevesebben vannak azok, akik számára bizonygatni kell, hogy a határon túlra szánt gazdaságfejlesztési források Magyarország szempontjából nem »kidobott pénz« kategóriájába tartoznak, hanem a magyar gazdaság elemi érdekeit is szolgálják. Nagyobb piac, több együttműködési lehetőség, nagyobb növekedési potenciál, win-win helyzet!
Ugyancsak visszatérő vád a támogatások »átláthatatlansága«.
Ne üljünk fel az ellenzék nemzetpolitikai célok elleni propagandájának. Emlékezzünk vissza, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett magyarországi baloldal hányszor uszított a határon túli magyarok ellen. Ma a magyarországi ellenzék nemzetpolitikai szempontból is ugyanazt a gyurcsányi irányt szajkózza, amelynek alapkövét a 2004. december 5-ei népszavazással tették le. Ma is ott ülnek a parlamentben azok a baloldali megmondóemberek, akik 23 millió románnal riogattak, vagy az a Bangóné, aki a családjával együtt plakátokon hergelte az anyaországiakat, hogy jönnek az erdélyiek, és elveszik a munkahelyeket.
Gyurcsányék most azzal is kampányolnak, hogy el kell venni a külhoni magyaroktól a szavazati jogot, amit mára az egykor önmagát nemzeti-radikálisnak aposztrofáló Jobbik is megnyirbálna. Szabó Tímea és Vadai Ágnes kirohanásairól ne is beszéljünk. Amit az Országházban műveltek, a külhonban élő magyarok számára adományozott szájmaszkokkal kapcsolatosan, az egyszerűen vérlázító.”
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
„Felmerül a kérdés, hogy vajon csak a politikával foglalkozó nőket nem veszi emberszámba? Vagy minden nőt megvet?” – fogalmazott a történész.
Kérdés, mit szólnak a szavazói, ha kisül, hogy pont a Fidesz legyőzésére nem képes.
„Ami engem legjobban zavarba hoz, az, hogy engem apunak hívnak a Tiktokon az én követőim” – mondta Budapest főpolgármestere.
„Ahol én mozgok, nem találkoztam ilyen fordulatokkal, ott nem használnak ilyen mondatokat” – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Magyar „szexista megjegyzései” kiverték a biztosítékot az MSZP-s politikusnál.
Sem Niedermüller Péter, sem a veje, Horn Gábor nem tudott magyarázatot adni a történtekre.
Tizenegy éves kor előtt egyetlen gyereknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.
