Nyugaton a drogliberalizáció, itthon az online rendelhető készítmények „aratnak”

Hiánypótló konferenciát rendezett kedden a Drogkutató Intézet a Lónyay-Hatvani villában, Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával. Az intézet a közérthető tudomány- és információ-megosztást tűzte célul „A szerhasználó útja” című, teltházas eseményen.

Bajban a drogbarát kanadai társadalom

A rendhagyó bevezető előadást két kanadai vendég, a Toronto Police Service közösségi rendőrei közösen tartották az ottani marihuána-legalizáció következményeiről, csaknem négyévnyi tapasztalatairól. Ismert,

Ez Trudeau miniszterelnök 2015-ös választási ígérete is volt. Jeffrey Zammit őrmester és a – hazánkból egyetemi diploma megszerzése után áttelepült – Zanati Balázs járőr a közvetlen tapasztalataik ismertetése előtt megemlítette: a drogügyben kiszabott büntetési tételek 35 éve egyre csökkennek, tehát a visszatartó erő mindinkább hiányzik. Ez, és a „füvezés” liberalizációja együtt okozza a kábítószer-probléma növekedését Kanadában, beleértve az ország legnagyobb városát, a 3,7 milliós népességű Torontót.

A két kanadai rendőr beszámolójából kivehető volt: a legalizációval az ottani állam nem érte el hangoztatott céljait, ellenkezőleg: sokkal rosszabbra fordult a helyzet. A marihuána tartásának (szabályozott mértékű házi termesztésének), fogyasztásának törvényesítése, a marihuána-szektor állami szabályozásának kialakítása társadalmi nyomásra történt, ami ott nem csoda, hiszen már addig is kiugróan magas volt ott a kábítószer-használat. A legalizálás melletti érv az volt, hogy ha az állam felügyelet gyakorol majd a marihuána-piac felett, a tiltott kereskedelem elsorvad, és azzal megvédik a fiatalokat is az ellenőrizetlen, rossz minőségű és kétes összetételű szertől és a túladagolás veszélyétől.

Mindenhol füvezhetsz Torontóban

Torontóban az autó kivételével mindenütt lehet az embereknél marihuána, tehát köztereken is bátran fogyasztható.

csábító csomagolásban. Manapság ottani becslések szerint havi 50 millió dolláros hasznot hoz csak Torontóban a marihuána úgy, hogy az illegális marihuána-üzletág is tovább terebélyesedett. Utóbbihoz a lakossági kereslet föllendülése jó alapot teremt. E drogfajta szabad elérhetősége, illetve a büntetés mint visszatartó erő hiánya miatt tehát megugrott a kanadai drogfogyasztók amúgy is magas száma.

A rendőri tapasztalat szerint bekövetkezett a keményebb drogok új reneszánsza is, a korábbinál jóval többen halnak meg a szerhasználat során. Ugyanis helyi tapasztalat szerint a marihuána – bár a legalizáció hívei mindenütt a világon vitatják ezt – egy idő után már nem elégít ki sokakat, kapudrogként viselkedik. A legveszélyesebb pszichoaktív anyagok között

ezek főleg Kínából érkeznek. Az előadásból úgy tűnhet: ez a tengerentúli ország nagyon magára húzta a bajt, a kábítószerfüggés kezelése óriási összegeket emészt fel. Emellett az is hatalmas probléma, hogy a súlyos drogfüggők segélyre szoruló munkanélküliek, illetve bűncselekményekkel szerzik meg szükségleteik pénzfedezetét.

Ám az ottani társadalom továbbra sem megelőzni akar, hanem azt várja el az államtól, hogy a szerfüggőséget mindössze mentális betegségként tartsa számon és kezelje, illetve csökkentse az ártalmakat, szervezze meg – erre kijelölt „védett pontokon” – az ezt igénylőknek a biztonságos kábítószerezést. Másutt pedig, szintén központokba összevontan, civil partnerek bevonásával, a válságos állapotú szerhasználók felkarolását, segítését.

Naloxonnal mentenek haldoklókat a rendőrök 

A marihuána-legalizáció és a más drogokra vonatkozó büntetőtétel-enyhítés következményei emberpróbáló erőfeszítésekre kényszerítik a nagyvárosi rendőröket. Nem egyszerű elvárás, hogy körzetükben kapcsolatba kerüljenek a köztereken élő valamennyi tudatmódosulttal (akik sokszor bevándorló hátterűek a világ négy sarkából), hogy térképezzék fel élethelyzetüket, közvetítsék őket az úgynevezett fókuszpontokhoz, ahol segítséget kaphatnak, miközben lehetőleg a terjesztők világába is be kell lépniük.

Adalék a mindennapjaikhoz: mindenhova vinni kell magukkal például naloxonfelszerelést, mert a naloxon hatásos közömbösítője lehet a kotyvasztó-laboratóriumokból származó fentanilnak, mely hamisgyógyszer az egyik fő haláldrognak számít Kanadában is. De védőfelszerelés is kéznél kell legyen a rendőrnek, mert vannak olyan dizájner drogok, amelyekből ha csak egy sószemcsényivel érintkezik is az emberi szervezet, már bajt okozhat.

Új pszichoaktív szerek tömkelege itthon is

„Kábítószer-helyzetkép Magyarországon rendőri szemmel” – ez volt a címe egy másik előadásnak a program rendészeti blokkjában. Csákó Ibolya rendőr-alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóságának Bűnügyi Főosztályáról statisztikai adatokkal is szolgált: eszerint

ezen felül 4-500 új pszichoakítv anyaggal való visszaélést. Utóbbi azért csökkenő tendenciát mutat: 2014-ben még 65 százalékot tettek ki a Kínából származó dizájner drogok, manapság már csak 35 százalékot. Kábítószerfronton munkájuk során a kínálat- és a keresletcsökkentés a rendőrség célja. A bűncselekmények újbóli elkövetésének a megakadályozására sokat foglalkoznak a bűncselekményekből származó vagyon felderítésével, elvonásával, és persze kábítószer-felkutatásssal, -lefoglalással is.

Csákó Ibolya említette azt a problémát, hogy ugyan az új pszichoakítv anyaggal való visszaélés is büntetőjogi kategória, csakhogy kizárólag az számít új pszichoaktív anyagnak, ami a hivatalos listán, vagyis az egészségügyi miniszter idevágó rendeletében szerepel. Ugyanakkor

ez idáig 880-at azonosítottak. De nyakunkon egy másik jelenség is, a sokszor kiváló minőségű hamis gyógyszerek előállítása.

A rendőralezredes előadásának némely pontjain elképesztő fotókat láthattunk: egyik azt rögzíti, hogy betonkeverővel dolgozott a dizájnerdrogot előállító zugvegyész. A termesztés nagyipari méretei villantak fel azon a fényképen, amely egy Hajdú-Bihar megyében található, profilváltáson átesett kétszintes hangárt mutat. Ezen az óriás zugtermesztőhelyen távvezérelt infralámpáktól az áramfejlesztő-rendszerig minden a termelés- és a profit maximalizálását szolgálta.

Mobilon adják-veszik a halált a fiatalok

Fanyar humorú mondással utalt Csákó Ibolya arra, hogy a mindig új formát öltő és sokasodó bajokkal való lépéstartás szinte lehetetlen: „Ha egy problémát nem tudsz megoldani, hozz létre egy bizottságot.” Ettől még a Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztálya keretében hősiesen harcol az újonnan alakult online kábítószer- és hamisgyógyszer-terjesztés elleni munkacsoport, a szóban forgó kihívások terén. Megjegyezte, a pandémia nagyot lendített azon a folyamaton, hogy a szerfogyasztók online rendelik meg a drogot, nemzetközi postaforgalmat igénybe véve. Ez is egyfajta globalizálódás; évi 870 millió postai csomag szól az ilyen kábítószer-forgalmazásról és -kiszállításról. Hazánkban is virágzik az online kábítószer-piac, magyar fiatalok mobiljukon adják-veszik a drogot.

A kábítószer-kereskedelem elleni rendőri harc egyik kiugró eredményeként említette Csákó Ibolya alezredes a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság tavalyi felderítését. 20 ezer gyanús – 2017-2021 között feladott – postai küldemény szúrt szemet a rendőröknek, összesen 2 tonna levélsúllyal. A bűnözők országszerte másfél ezer vásárlónak adtak el listán még nem szereplő dizájner drogokat, kétmilliárdos haszonnal…

Szerhasználó, mindig járatlan úton

Haller József neurobiológus, a Drogkutató Intézet igazgatója A drogszabályozás hatása a drogkereskedelemre című előadásában többek között megállapította, nagyon tudatos és a törvényi szabályozáshoz messzemenően alkalmazkodó piacpolitika figyelhető meg az illegális kábítószer-iparban és –kereskedelemben.

Haller József ironikus szavaival: „mintha a távol-keleti előállítók olvasnák a Magyar Közlönyt”. Kihasználják a szintetizálók és a forgalmazók, hogy egy új pszichoaktív szer hosszas átfutási idő alatt kerül csak tiltólistára, így a már betiltott, üldözendő szert pótló, azt kis mértékben megváltoztatott anyagot akár egy évig is szabadon teríthetik. Infografikán mutatta be a tudós, kutató, hogy ha egy drog hivatalosan pszichoaktív anyaggá válik, azután gyakorlatilag eltűnik a forgalomból, de nyomban megjelenik a hozzá hasonló következő.

Ráadásul míg egy gyógyszert 10-15 évig fejlesztenek a mellékhatások megismerésére, illetve kiküszöbölésére, addig egy új pszichoaktív szer töredékidő alatt születik meg és kerül a piacra.

– szögezte le Haller professzor – megveszi, amit abban a pillanatban kapni lehet, nem tudhatja, hová vezet az útja. Hogyan is tudhatná, hiszen a kínai szintetizálónak sincs fogalma arról, hogy a sok extrahatás, ami adódik a szer sajátos agyi eloszlásából, mellékhatásaiból, megnövekedett hatékonyságból, merre tolja el az illető új vegyület kockázatát. A professzor szerint így lehetséges, hogy egy év leforgása alatt például 41 áldozatot szedjen Magyarországon a Bika nevű új drog.

Haller József hangsúlyozta: proaktív szabályozás kell, az európai szabályozás összhangba hozatala, például hogy ha valahol Nyugat-Európában már megjelent és tiltólistára került egy anyag, azonnal tiltsuk be mi is.

HIV és hepatitisz ukrán drogfüggő menekültektől?

A következő előadó az intravénás drogfüggőkre összpontosított, különösen mert ők könnyen megfertőződhetnek HIV-vel, hepatitisz C és B vírussal, illetve mert ezeket átvihetik környezetükre is. Ujhelyi Eszter orvos, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Molekuláris Biológiai Laboratóriumának vezetője a „Szerhasználat – a vérrel átvihető fertőző megbetegedések veszélye” címet választotta előadásához. Említette például, hogy nemcsak az AIDS (HIV), hanem a hepatitisz C és B átvitelére is lehetőséget ad a fertőzött tű, tehát az intravénás szerhasználatú függők ezért is komoly veszélyben vannak. Történetesen súlyos májkárosodást szenvedhetnek májfibrózis, májcirrózis formájában. 

A szakértő új szempontot is behozott: Magyarországnak különösen oda kell figyelnie az intravénás szerhasználat és a hepatitisz, illetve HIV szoros összefüggésére. Hazánk keleti szomszédainál és egyáltalán

nem pedig a homo-, illetve heteroszexuális kontaktus. Ráadásul Oroszország tartja ilyen értelemben a rekordot 80 százalékkal a HIV betegek között.

Ujhelyi Eszter ide tartozó adatai rémisztőek: Ukrajnában a lakosság 1,4 százaléka intravénás drogfüggő és 1 százaléka HIV-es, és pont ott, a keleti, jelen orosz-ukrán háború térségekben van a legtöbb ilyen beteg. Vagyis ahonnan a hadműveletek miatt tömegesen elmenekültek és menekülnek – hozzánk is – az emberek. Ráadásul ott a fertőzötteknek csak a fele kapott kezelést. 
A hazánkba menekült ukrán  százezrekről ilyen vonatkozásban csak annyit tudunk, hogy sok a gyermekek között a HIV-fertőzött, de nincs tökéletesen megoldva a gyógyszerellátásuk. Megválaszolatlan, aggasztó kérdés a laborvezető orvos, HIV-szakérő szerint, hogy

nincs szűrés, nincs adat.

Állandósult dráma a toxikológiákon

Tehát minket, közép-európaiakat is veszélyeztet, hogy 2016-os mérések szerint földrészünkön az újonnan észlelt HIV-megbetegedések 80 százaléka Kelet-Európából származik. 2017-es adat szól arról, hogy Ukrajnában és Oroszországban emelkedik az AIDS-megbetegedések száma, a legrosszabb lakosságarányos halálozási statisztikák is itt, no meg Belaruszban, Moldáviában és Litvániában vannak – hangzott el a Drogkutató Intézet konferenciáján.

Pap Csaba belgyógyász, a Péterfy Sándor Utcai Kórház–Rendelőintézeten található Sürgősségi Betegellátó Osztály és Toxikológia belgyógyásza, kardiológus szakorvosa bepillantást engedett a szinte képtelen helyzeteket kezelni hivatott sürgősségi mindennapi életébe. Folyamatosan érkeznek mentő, rendőr, család segítségével (legkevésbé egyedül), közterületről vagy lakásból, fekve, ülve, állva, néha futva a drogtúladagolt fiatalok. A betegek „becsekkolása” után toxikológiai analízisre jószerivel nincs mód, se idő, a súlyos, vagy életveszélyes tünetek terápiáját kell gyorsan és pontosan meghatározni.

Egyházi drogterápiás otthon mint menedék

A szerhasználó útja jó esetben a rehabilitációhoz is elvezet. Erdős Eszter lelkész, a református egyház által fenntartott Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon alapítója és vezetője részletesen beszámolt szakszerű és áldozatos munkájukról. Az odakerült fiatalok 83,5 százaléka végigcsinálja a terápiás évet, és így jó eséllyel a függést elhagyva, munkaerő-piaci elhelyezkedésre alkalmasan távozik a többség. „Nem a minimálfeltételeket teljesítjük, hanem ezerszer annyit, a leglehetetlenebb problémáikon is segíteni próbálunk, mert

– fogalmazott provokatívan a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió legendás irányítója, Erdős Eszter. 

A lelkész magával hozta a drogterápiás otthon egyik volt lakóját, a ma már tapasztalati szakértőként is tevékenykedő felépült függőnek számító Varga Sándort. A fiatal férfi vázolta drámai életútját, amelynek lényege: családi okokból 14 évesen súlyos kábítószerfüggő lett – pszichoaktív gyógyszerekre „rászívott” –, a drogozás két év alatt eltorzította a személyiségét, kapcsolatai leépültek, egészsége megromlott. Ez a halál felé mutató korszak egészen 22 éves koráig tartott. A ráckeresztúri rehabilitációs otthonban sikerült megfordítania az életét. Hosszabb ideje stabil munkahelye van, egy multi szakáruházban most lett árufeltöltőből helyettes műszakvezető.

Nyitókép: Varga Sándor felépült drogfüggőt kérdezi a közönség (Mandiner-archiv)