Tanuljatok kódolni, csináljatok cuccokat, applikációkat, abból lesz pénzetek és akkor túlélitek a robotok invázióját – javasolja iróniával vegyes komolysággal Pieter Levels. A Brain Bar Budapest technológiai fesztiválon előadó Levels egy holland származású fiatal digitális nomád: nincs háza, nincs irodája, csak egy laptopja, és applikációk egész sorát gyártja, miközben a világot járja. Van, ami nem jön be a projektjei közül, de ami igen, az nagyon. Ebből él és élvezi. Tudósításunk.
„Jó helyre kell menni” – árulja el felütésként Pieter Levels a digitális nomád életmód egyik titkát. „Budapest például egy jó hely, ne menjetek innen sehova” – teszi hozzá mosolyogva. A Brain Bar Budapest technológiai fesztiválon előadó Levels internetes applikációkat gyárt folyamatosan, nagyjából havonta egyet. Némelyikük sikeres lett, és két-három olyan applikációja van eddig, amiből pénzt csinál. Azokból viszont nagyot szakít. „Mondj búcsút a nagy üzletnek!” – fogalmazza meg üzleti ethoszát Levels. A fiatal, nomád programozó-vállalkozó szerint a technológia formálja napjainkat, ennek üzleti része pedig úgy néz ki, hogy néhány megavállalat (Facebook, Google, Apple) adja az alapokat és a kereteket; amiken belül egyéni vállalkozók, kreatív emberek tömegei alkotnak különböző projekteket, applikációkat. „Ez egy dichotómia: alkotók tömege és néhány nagyvállalat, amely platformot biztosít nekik – és közöttük nincsen semmi.”
Pieter Levels úgy látja: Európának jól ment a 2008-as válságig, de azóta nagyot változott a világ. Elképesztő mértékű az ifjúsági munkanélküliség Európában (egyes dél-európai országokban minden harmadik vagy akár második fiatalnak nincs munkája). A gazdasági körülmények valójában még most sem javulnak igazán Európában. Eközben a világ más, régebben elmaradott régióiban, mint például Délkelet-Ázsiában óriási növekedés zajlik. Emellett Levels szerint még az Egyesült Államokban is jó a helyzet. A nomád vállalkozó arról is beszélt: az ifjúsági munkanélküliség valójában a hivatalos adatoknál is nagyobb mértékű lehet. Baráti körének nagyjából fele nem olyan munkát végez, amire képesítése van vagy amit valójában szeretne. Sokan munka hiányában vissza is költöznek a szüleikhez. További kihívás a jövőre nézve Levels szerint, hogy a ma középosztálybelinek számító munkák nagy része automatizálható, például a sales vagy az oktatás területén. Ő maga csinált egy könyvelőprogramot, „azóta nem is fizetek könyvelőnek” – mondja Levels.
„A tech világ manapság csúcsra van járatva, a pénz ömlik a megavállalatokba, az Apple a valaha volt legnagyobb cégek közé emelkedik” – halljuk a nomád vállalkozótól. „Ezek a cégek már infrastruktúrát is építenek. A pénzedet és a fotóidat akarják.” Az általa ismert adatok szerint a világ GDP-jének már 3,5 százalékát a nagy tech cégek adják, amik már nagyobbra nőhetnek, mint egy-egy állam. Fennáll ugyanakkor a monopólium veszélye. „Az életed ezeken a cégeken keresztül zajlik” – figyelmeztet Pieter Levels.
Levels maga a Nomad List alkotójaként vált világszerte ismertté. Ma már 150 ezer ember használja ezt a nomád életmódot követőknek szánt, folyamatosan frissülő adatbázist. A működtetéséhez nincs szüksége egy munkavállalóra sem. Levels elmondja: sikeres applikációiból és projektjeiből több ezer dollárnyi bevétele van úgy, hogy azzal tud foglalkozni, amit élvez. „Nincs saját házam, nincs irodám, csak egy laptopom” – mesél saját digitális nomád léthelyzetéről Levels. Hogy a jövőről mit gondol? Úgy látja, a technológiai forradalom miatt az eddigieknél is aránytalanabb lesz a jövedelmi megoszlás. „Ami pénzt csinál, az folyamatosan pénzt fog hozni a tech világban” – mondja Levels. A holland digitális nomád szerint a nagy többség számára jobb híján jó megoldás lehet majd az alapjövedelem. De azt javasolja mindenkinek: „Tanuljatok kódolni, csináljatok cuccokat, applikációkat, abból lesz pénzetek és akkor túlélitek a robotok invázióját”.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
A hétvégi iráni agresszió Izraellel szemben egy figyelemre méltó mellékjelenséget hozott: az Elon Musk tulajdonában lévő mesterséges intelligenciás chatrobotja, az X, az incidens előtti héten egy olyan hamis videóhírt hozott létre, amiben iráni rakéták csapódnak be az izraeli területekre. Felvetődik a kérdés: vajon a gépi intelligencia képes lehet-e valamiféle „jóslásra”?
A Közel-Keleten szabadságvesztéssel büntetnék az azonos neműek közötti kapcsolatot.
Hosszú percekig állt a játék a vendégszektornál kipattant konfliktus miatt.
