Rózsaszín szemű terminátorok – Boris Johnson a technológiai fejlődés sötét bugyrairól

A modern technológiai fejlődésről szóló beszédet mondott Boris Johnson brit miniszterelnök a napokban az ENSZ közgyűlésén. A beszéd különösen nagy port kavart, hiszen a brit miniszterelnök számos színes és bizarr példával szemléltette a digitalizációban rejlő veszélyeket: rózsaszín szemű terminátorokról, végtag nélküli csirkékről és konspiráló robotokról beszélt. A bizarr példák ellenére Johnson egy valós problémára hívta fel a figyelmet:

Johnson bevezetésképp elmondta, hogy a ma zajló digitalizáció minden korábbi technológiai találmánynál nagyobb és átfogóbb változásokat hoz a társadalomban. Kiemelte, hogy a digitalizáció rengeteg pozitív hatással jár, azonban számos kockázatot is rejt magában. Johnson szerint a korábbi jelentős technológiai változásokhoz képest ezek a hatások sokkal kevésbé kontrollálhatók, mivel a digitalizáció az egyéni és társadalmi élet minden szintjét átszövi.  „A könyvnyomtatás, a gőzgép, a repülőgép olyan találmányok voltak, amelyeket tudtunk irányítani. A digitális korszakban már nem ez a helyzet” – hangsúlyozta.

A brit miniszterelnök „a modern társadalom olajának” nevezte az adatokat. Szerinte kulcskérdés, hogy az adatoknak ki a tulajdonosa, kinek van felettük rendelkezési joga és ki dönti el, hogyan kerülnek felhasználásra. A nem beazonosítható helyen, így kontrollálatlanul a felhőben tárolt adatok „fenyegető viharfelhőként” lebegnek az emberiség felett, ugyanis ezek alkalmasak arra, hogy az emberek ellen fordítsák őket. „Vajon megbízhatunk-e abban, hogy algoritmusok megfelelően fognak bánni az adatainkkal?” – kérdezte.

Kiemelte, hogy mára már nagy erőfeszítést jelent a gondolataink elrejtése a Google elől és ez a jövőben csak rosszabbodhat, hiszen az újabb és újabb eszközöket az emberek teljes körű megfigyelésére lehet majd használni. Kitért az Amazon termékekénk ismert Alexa nevű hangvezérelt asszisztensre, amely szerinte a jövőben ugyan úgy tesz majd, mintha parancsokat fogadna, de valójában figyelni fog minket és a végén már ő fogja irányítani a döntéseinket.

A digitalizációban rejlő bizonytalanság szemléltetésére számos színes példát említett. „Mit is fog jelenti a mesterséges intelligencia a jövőben? Segítőkész robotokat, akik majd mosnak és ápolják a társadalom öregedő tagjait vagy a jövőből visszaküldött rózsaszín szemű terminátorokat, akik megsemmisítik az emberiséget? Mire fog szolgálni a szintetikus biológia?

- tette fel az elsőre bizarrnak hangzó kérdéseket Johnson.

A bizarr példákkal Johnson vélhetően a technológiai fejlődés árnyoldalaira kívánta felhívni a figyelmet és ennek szemléltetésére vázolt fel egy olyan világot, amelyben a mesterséges intelligencia, a technológia a markában tartja és sebezhetővé teszi az embereket. Problémaként emelte ki, hogy az internet és digitalizáció társadalomformáló hatásának mértéke és mélysége a kormányokat felkészületlenül érte. Az internet hatása szerinte „nagyobb, mint a könyvnyomtatás és a nukleáris korszak eljövetele”. Ennek fényében szerinte különösen veszélyes, hogy a kormányok együttműködése a digitalizáció szabályozásában gyenge lábakon áll.

Johnson arra is felhívta a figyelmet, hogy

Szerinte a hatékonyabb szabályozás hiányában „orwelli világ alakulhat ki”, és a hetven éves Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazott olyan jogok, mint „a véleményhez és annak kifejtéséhez való jog”, „magánélet védelme (privacy)” gyakorlati érvényesülése csupán illúzió marad.  
Johnson a nemzetközi közösség felelősségét hangsúlyozva arról beszélt, hogy a szabályozás terén ambiciózusabbnak kell lenni. A kormányok és piaci szereplők közötti konszenzuson alapuló, a szabadság és kontroll egyensúlyát megteremtő, közösen megalkotott alapelvek meghatározását sürgette.

A brit miniszterelnök előadása végén ismét aláhúzta, hogy a technológiai fejlődés lehetővé teheti az éhínség eltörlését, a környezet hatékonyabb védelmét, városaink átalakítását, de a siker attól függ, hogy ezzel párhuzamosan sikerül-e megvédeni a szabadságot, nyitottságot és pluralizmust. Végül egy 2020-as londoni digitális csúcsra (Digital Leaders’ Week, 2020. június 15-19.) invitálta a jelenlévőket, ahol többek között a technológia etikus és felelősségteljes használatát vitatnák meg.