A német közszolgálati adó szerint megvesztegethetők voltak a magyar doppingellenőrök.
Súlyos vádakat fogalmazott meg Aján Tamás ellen dokumentumfilmjében az ARD német közszolgálati televíziós csatorna, amely szerint korrupciós ügyek miatt indulhat büntetőeljárás a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) elnökével szemben. Az ARD dokumentumokra hivatkozva arról számolt be, hogy a súlyemelésben szisztematikus doppingolás folyik az IWF tudtával. Eszerint a 2008 és 2017 között olimpián és világbajnokságon érmes súlyemelők csaknem felét nem ellenőrizték a felkészülési időszakban, edzőtáborban.
„Nem voltak doppingellenőrzések, mert tudták, hogy azok pozitív eredményt hoztak volna” – nyilatkozott Lydia Valentin. A spanyol versenyző úgy lett a 2012-es játékok aranyérmese 75 kilogrammban, hogy utólagos ellenőrzésen az első három helyezettet diszkvalifikálták. Az ARD szerint az IWF a Magyar Doppingellenes Csoportot (MACS) bízta meg minden nagy nemzetközi versenyen és szinte az összes világbajnokságon az ellenőrzéssel. Kivétel ez alól a 2015-ös houstoni világbajnokság volt, ahol a német tv-csatorna szerint Aján Tamás tiltakozása ellenére az amerikai doppingellenes ügynökség vette le a doppingmintákat és ez 24 lebukáshoz vezetett. (A Magyar Antidoppingcsoport tiltakozott a vádak ellen, közleményüket itt olvashatja.)
Christian Baumgartner, a Német Súlyemelő Szövetség elnöke szerint Aján Tamás évtizedek során felépített egy rendszert, amely lehetővé tette a doppingolás eltitkolását. „A korrupció kultúráját valósította meg” – mondta Baumgartner. Az ARD beszámolt két svájci bankszámláról, amelyre 1992-től 23 millió dollár érkezett, ez az összeg nem szerepelt az IWF mérlegében. A csatorna szerint a számlák felett egyedül Aján Tamás rendelkezett, és 5,5 millió dollár sorsa tisztázatlan.
Az ARD-nek nyilatkozott Rattikan Gulnoi, a 2012-es londoni olimpia bronzérmese is. A thaiföldi súlyemelő azt állította, hogy 18 éves kora óta tiltott teljesítményfokozókat kapott. Hozzátette, országában 13 esztendős koruk után doppingolják a súlyemelőket.
(MTI)
Nem csupán az eredményességben lép folyamatosan előre, személyisége is sokat fejlődött, immár nagykövet is a mosolygós sportember. Rasovszky Kristóffal az országos bajnokság eredményéről és az olimpiai felkészülésről beszélgettünk.
Hosszú ideje pályaedző, ám kevesen mondhatják el magukról, hogy sztárcsapatoknál oktatják a futballt. Volt Neymar, Kylian Mbappé, Thiago Silva trénere, most pedig Harry Kane-é. Lőw Zsolt a Bayern Münchentől készül elválni, és még ő sem tudja, hol folytatja.
Négy korábbi ötkarikás bajnokunk mesél a vágyairól, a megérzéseiről, az érzelmeiről – a fókuszban Párizs.
A nyári játékokra lezárult a kvalifikációs versenyidőszak súlyemelésben, és kiderült, hogy az egyetlen reményünk, Nagy Péter sem lesz ott Párizsban. A melbourne-i olimpia óta ilyenre nem volt példa.
Idén nyáron először fordul elő, hogy mind a hat egyéni vívószámban magyar induló küzdhet olimpiai éremért. A nagy merítés sokat is ígér: a csapatversenyekkel együtt hét esetben vannak aranyesélyeink, éremvárományosaink.
Meg kell-e reformálni a futballt, és ha igen, milyen mértékben? Kell-e nekünk kék lap vagy nagyobb kapu? Mi a jó a nézőknek, a játékosoknak és a bíróknak? Bede Ferenc nemzetközi játékvezetővel beszélgettünk.
„Szerintem a jogszabályok szerint is belefér. Nem tilos Magyarországon” – hangsúlyozta a párt alelnöke.
