Szerződést bontott az osztrák kormány a bevándorláspárti NGO-kkal

Az osztrák kormány szerződést bontott az NGO-kkal

A konzervatív néppárti-zöld kormánykoalíció arról határozott, hogy 2021-től kezdve a menedékkérők jogi tanácsadása az osztrák belügyminisztériumhoz tartozó Szövetségi Gondozási Ügynökség hatáskörébe tartozik majd – írja az osztrák Salzburger Nachrichten.

Az osztrák kormány ennek megfelelően február végével felmondta a nem kormányzati szervezetekkel (NGO-kkal) kötött jogi tanácsadási szerződéseket. A lépés lényegében végrehajtása annak a célnak, amelyet a néppárti-szabadságpárti kormány még az előző ciklusban tűzött ki.

Az érintett szervezetek (pl. a „Volkshilfe” nevű szervezet) az intézkedés hatására káosztól, és a menekültügyi eljárások leállásától tart, Maria Katharine Moser, az osztrák szeretetszolgálat igazgatója pedig egyenesen a menekültügyekkel kapcsolatos jogi tanácsadás függetlenségének megszűnéséről beszélt.

Az ellenzék előhúzta a jogállamiság-kártyát

Az ellenzéki szociáldemokrata SPÖ élesen kritizálta a kormány intézkedését. Albert Steinhauser, a Zöldek korábbi emberi jogi szóvivője a jogállam következetes leépítéséről beszélt, Nurten Yilmaz, a szociáldemokraták integrációs szóvivője pedig csalódottságának adott hangot a Zöldek politizálása miatt. Álláspontja szerint ugyanis „a jogállamot ezzel a néppárti-zöld intézkedéssel a védelemre szoruló emberek rovására lehetetlenítik el”.

Szintén a jogállamiságot félti a már említett Volkshilfe segélyszervezet vezetője a kormányzati intézkedés miatt: szerinte minden jel arra utal, hogy az osztrák kormány figyelmen kívül hagyja a jogászok egybehangzó kijelentéseit arra vonatkozóan, hogy Ausztriában a jogállamiság fokozatos leépülése tapasztalható.

A Volkshilfe mellett a „Caritas” nevű segélyszervezet is kritikával illette a lépést, mondván, hogy azzal, hogy állami hatáskörbe kerül a migránsoknak nyújtandó jogi tanácsadás kérdése, azzal jelentősen megnő a hibás és önkényes döntések felülvizsgálatának hiányából eredő kockázat. Érvelésük főként azon alapul, hogy a hatáskörrel felruházott Szövetési Gondozási Ügynökséghez hasonlóan a Szövetségi Idegenrendészeti Hivatal is az osztrák belügyminisztériumhoz tartozik.

Az NGO-k máris aláírásgyűjtésbe kezdtek

A hír kapcsán az NGO-k kampányszerű aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy petíciót nyújtsanak be a menekültügyi jogi tanácsadás államosítása ellen. Eddig állítólag valamivel több, mint 11 ezer ember írta alá a petíciót (a szervezők egyébként 12 ezer fő támogatására számítanak).
A segélyszervezetek egybehangzóan attól tartanak, hogyha az elkövetkező 10 hónap alatt (ennyi jogi tanácsadási szerződések felmondási ideje) nem sikerül tisztázni a keretfeltételeket, úgy fennáll a veszélye annak, hogy leállnak a másodokon lévő menekültügyi eljárások, amitől a teljes osztrák menekültügy káoszba süllyed majd.

Az intézkedés eredetileg a Néppárt (ÖVP) ötlete volt

Noha a szerződéseket technikailag Alma Zadić zöldpárti igazságügyi miniszter mondta fel, a politikus hangsúlyozta, hogy a lépés egyúttal a Néppárt által tűzött egyik feltétel volt a koalíciós tárgyalások során (a Zöldek ugyanakkor létrehozhattak egy, a független jogi tanácsadás biztosítására szolgáló minőségügyi tanácsot, amelynek a munkáját a jövőben az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) és az osztrák Államügyészség is segíti majd). Az igazságügyi miniszter nyomatékosította továbbá, hogy a jogi tanácsadók a függetlensége 2021-től biztosított, működésük törvényi keretek között történik majd, és a tanácsadás során utasíthatóak sem lesznek.

Az osztrák Kleine Zeitung értesülései szerint Karl Nehammer néppárti belügyminiszter örömmel jelentette be, hogy a kormányzati intézkedés a koalíciós partnerek konstruktív tárgyalásainak eredménye. Megerősítette továbbá, hogy a jogi tanácsadást nyújtó állami ügynökség az alapvető jogoknak megfelelő, minőségi és hatékony szolgáltatást fog nyújtani a jövő év elejétől.