Korona az adatvédelmen: a Google részben kiteregette lapjait

Amerre mi járunk, bámul a világ

A COVID-19 járvány hatékonyabb kezelése érdekében a Google „COVID-19 Community Mobility Reports” címmel projektet indított, amelynek célja, hogy a cég által kezel lakossági helyadatok közzétételével segítse a járványügyi védekezést. A Google a projekt keretében a portfóliójába tartozó egyéb szolgáltatások – például a térképszolgáltatás – segítségével gyűjtött adatok feldolgozását követően 131 ország esetében ad ki jelentéseket, amelyeket 2-3 naponta frissít az aktuális trendekkel. A jelentések kiindulópontjaként a 2020. január 3. és február 6. közötti öthetes periódus szolgál.

A jelentésekben a helyadatokat név nélkül, a felhasználók beazonosíthatósága nélkül teszi közzé, amelyeket olyan felhasználóktól gyűjt, akik engedélyezték a techcég számára a lokalizációs adatok gyűjtését. A Google adatvédelmi közleményében az áll, hogy

A projekt azokra az életviszonyokra fókuszál, amelyet a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett korlátozások leginkább érint. A Google szolgáltatása így különösen felöleli a kiskereskedelmi létesítmények – pl. bevásárlóközpontok, élelemiszerboltok, gyógyszertárak stb. – látogatottságát, azt, hogy hányan fordulnak meg a strandokon, nemzeti parkokban, hogy hányan járnak be dolgozni, hogy hányan használják a tömegközlekedést, de az elemzés számod ad arról is, hogy mennyien maradnak lakóhelyeiken, vagy annak környékén. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a Google honlapján nem áll rendelkezésre semmilyen adat a vizsgálatba vont felhasználók számát illetően, így a közreadott adatok – ahogy azt a Google is jelzi – nem tekinthetők reprezentatívnak, fenntartásokkal kezelendők.

Magyarország takaréklángon

A vizsgált szempontok szerint rögzített helyadatokat elemezve jelentős változások mutathatók ki hazánkban a kijárási korlátozások bevezetésével összefüggésben. A Google 2020. április 11-i adatcsomagjából az következik, hogy

Nagyjából azonos tendenciák mutatkoznak a magyar megyékben, vagyis a vírus terjedésének korlátozására hozott intézkedések hatása országszerte látszik. 

A fogyasztási és rekreációs célú mobilitás március 10-12. között indult meredek zuhanásnak, 15-e környékén rövid időre éles emelkedést mutatott, majd folytatta a zuhanó tendenciát, amely napjainkban is mínusz 40-50 százalék között mozoghat.

Forrás: Google.

Az élelmiszer- és gyógyszerfogyasztására a végletek közötti folyamatos ingadozás jellemző: az adatok a március 15-ét megelőző időszakra vonatkozóan rövid, ámde markáns emelkedést mutatnak, majd a kereslet éles, mintegy 80 százalékot meghaladó szabadesésbe kezd; a magyarokra április elején viszont rövid időre újra nagyjából járványt megelőző vásárlási kedv volt jellemző. Ezt követően újabb kb. 80 százalékos zuhanás következett, amelyet újabb mérséklődés követett a járványt megelőző állapot irányába. 

Forrás: Google.

A közparkok látogatottsága országos átlagban március 15 és 23-a között a maga 50 százalékos csökkenésével szintén bezuhant; mindazonáltal ez a kategória mutatja a második legkisebb eltérést a járványt megelőző időszakokhoz képest. Beszédes, hogy a Budapesthez képest a vidéki helyszínek, főként a balatoni megyék közterületeinek látogatottsága kiugróan megnövekedett.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ aktuális adatai szerint a megyei fertőzöttség tekintetében kimagasló Budapest, Pest megye és Fejér megye, ugyanakkor – figyelembe véve a szabadtéri aktivitás korábbi radikális emelkedését az utóbbi két megye esetében a népsűrűségi adatokból következően – további emelkedés várható a megbetegedések tekintetében, ha az itt élők nagyobb önfegyelmet nem gyakorolnak. Az Operatív Törzs bejelentései szerint ugyanakkor

érdemes lehet később összevetni a bírságolások számát és a szabadtéri aktivitás alakulását.

Az, hogy kevesebben járnak munkába, egyrészt a munkahelyek látogatottságának csökkenésén, másrészt pedig a lakóhely körüli mobilitási trendek emelkedésén keresztül érzékelhető. Előbbi a veszélyhelyzet kihirdetésének időpontjától markáns zuhanó tendenciát, utóbbi pedig 11 százalékos emelkedést mutat. Ezzel szoros összefüggést mutatnak a tömegközlekedésre vonatkozó adatok. A tömegközlekedést a magyarok a veszélyhelyzet kihirdetésétől folyamatosan egyre kevesebben használták; ennek kihasználtsága ma a járványt megelőző időszak nagyjából felénél jár.

A közép-európai országok mobilitásadatai nagyjából megegyeznek

A közép-kelet-európai régió országai járványügyi intézkedéseket korán bevezető országok közé tartoznak, és jelentős, de nem kritikus mobilitási visszaeséssel számolhatnak. Kivételt ez alól két ország képez: Románia, Szlovénia esetében jelentős – a hazait jóval meghaladó – visszaesés tapasztalható különösen a kiskereskedelmi és élelmiszerüzletek adatai tekintetében, amely mostanra mérséklődni látszik. Szlovéniában az előző héten mintegy 91 százalékkal esett vissza az élelmiszerüzletek forgalma a Google helyadatai alapján, ez a friss adatok szerint -76 százalékra mérséklődött. 

A járvány által jelentősen sújtott országok (például Spanyolország vagy Olaszország) kritikus mobilitási visszaesést könyvelhetnek el. Különösen szomorú látni, hogy a járvány első európai gócpontjának számító itáliai Lombardia tartományban

Forrás: Google.

A fentiektől eltérő tendencia tapasztalható a skandináv és a balti államok tekintetében: ezekben az országokban a járványügyi vészhelyzet ellenére egyre többen tartózkodnak kint. A skandináv és balti államok, illetve Svájc statisztikái sok hasonlóságot mutatnak. Külön figyelmet érdemel, hogy Svédországban, Finnországban és Dániában a V4 régió adatait messze meghaladóan továbbra is magas a parkok, szabad terek látogatása. Ez Dánia esetében az előző héten 118 százalékos emelkedést jelent, ami mostanra 50 százalékra mérséklődött, így Finnország rendelkezik (89 százalékkal) a vizsgált országok közül messze a legmagasabb szabadtéri jelenléttel.

Tabuk dőlnek

Azt illetően, hogy mennyire pontosak az adatok, illetve, hogy azokból milyen bizonyossággal lehet következtetéseket levonni, egyelőre legfeljebb a Google rendelkezhet ismerettel (a cég külön felhívja a figyelmet arra, hogy a közzétett adatok nem tekinthetők reprezentatívnak, fenntartásokkal kezelendők).

Pusztán az a tény azonban, hogy egy ilyen adatsor az adatvédelem fellegvárának számító Európai Unióban különösebb politikai vagy jogi következmény nélkül napvilágot láthatott, egyfelől tabudöntögetőnek számít, másfelől pedig

Tabuk dőlnek meg az Európai Unióban azért, mert az Európai Unió Bírósága – szellemiségét tekintve – január közepén még gyökeresen más állásponton volt. Az ekkor közzétett főtanácsnoki vélemény az EU-polgárokra vonatkozó személyes adatok messzemenő védelmét hirdette, akár a nemzetbiztonsági érdekek rovására is. Mindazonáltal a járvány elterjedésével azonos ütemben a tagállamok is egyre nyitottabbá váltak az okostechnológiában rejlő lehetőségek kiaknázására, amelynek mérföldköve lehet akár az is, hogy a Google elindíthatta ezt a szolgáltatást a kontinensen.

A lépés egy globális trendbe illeszkedik, a kérdés így már csak az, hogy az államok és a techcégek milyen ambíciókkal veszik fel a ritmust? Ahogy erről már írtunk, az ázsiai országok evidenciaként tekintenek az okostechnológia állami célokra való felhasználására. Az ezekben az országokban alkalmazott megoldásokra egyelőre szélsőségként tekinthetünk (Hongkongban a fertőzöttek karkötőt kapnak, amelyet a polgárok minden esetben kötelesek hordani, a kínai kormány a közösségi pontrendszerét gondolta tovább járványügyi szempontból, Izrael pedig egyenesen a titkosszolgálatot hatalmazta fel az adatgyűjtésre- és feldolgozásra), ugyanakkor a Google adatközlése megfelelő indikátora annak, hogy