Virágozzanak odahaza az antifák
Ilaria és társai nem politikai üldözöttek egy diktatúrában, hanem köztörvényes bűnözők, akikre egy jogállamban le kell sújtani.
Az uniós szerződések alapján van arra lehetőség, hogy párhuzamosan több 7. cikkely szerinti eljárás legyen ugyanazon tagállammal szemben – emlékeztet a lap.
A Magyar Nemzet információi szerint nemrég összeült az Európai Parlament elnökök értekezlete formációja (a frakcióvezetők és az EP elnöke), az ülésen pedig felhatalmazták David Sassoli EP-elnököt, hogy levélben kérje az Európai Bizottságot: vizsgálja meg a magyar koronavírus-törvény összeférhetőségét az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével. Utóbbi rögzíti, hogy a jogállamiság is az unió alapját képező értékek közé tartozik.
Az Elnökök értekezlete ezáltal arra sürgetheti a bizottságot: amennyiben szükséges, saját hatáskörében indítsa meg a 7. cikk szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárást. A lap forrásai szerint a levelet még nem küldte el David Sassoli elnök, ám ez csak idő kérdése. Az EP-elnök levelét a liberális, a szociáldemokrata, a zöld és a szélsőbaloldali frakció is támogatta. Ugyanakkor az Európai Néppárt szerint is aggodalomra ad okot a magyar törvény, de nem álltak be a 7. cikkelyt szorgalmazók mögé.
Mint ismert, az Európai Parlament 2018 őszén indított ilyen mechanizmust Magyarország ellen a Sargentini-jelentés alapján. A jogállamisági eljárást a Bizottság, a Parlament vagy a tagállamok egy harmada kezdeményezheti. Az uniós szerződések alapján van arra lehetőség, hogy párhuzamosan több 7. cikkely szerinti eljárás legyen ugyanazon tagállammal szemben. Az EP április 16-17-én tart plenáris ülést, feltehetőleg itt is témául szolgálnak majd a magyar rendkívüli intézkedések.