Elmarasztalta Franciaországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amiért korlátozta a palesztin érdekvédelmi szervezet, a Boycott, Divestment, Sanctions (BDS) szólásszabadságát. A szervezet az Izraelből importált termékek bojkottálása mellett tüntetett.
A BDS tevékenységének fő célja, hogy megszüntesse Izrael nemzetközi támogatottságát a palesztin krízissel kapcsolatban. A strasbourgi székhelyű EJEB szerint a francia igazságszolgáltatás diszkriminatív és politikai vonatkozású döntést hozott. A BDS tevékenységének korlátozását Emmanuel Macron francia elnök is támogatja, tekintettel arra, hogy a szervezet megnyilvánulásait a francia politikai elit szélsőségesen egyoldalúnak tartja a palesztin-izraeli diskurzusban.
A június 11-i döntés értelmében a korlátozásról döntő francia bíróság megsértette a palesztin-párti aktivisták szólásszabadságát. Az aktivisták az Izraelből való termékek bojkottját akarták elérni, ezt a megnyilvánulást azonban a francia bíróság diszkriminatív bűncselekménynek titulálta. Az eset során a Semmítőszék 2015-ben pénzbüntetést szabott ki 14 főre, akik Colmar városában az Izraelből származó élelmiszerek ellen tüntettek. Izrael a bojkottot antiszemita megnyilvánulásnak minősítette, az EJEB viszont azon a véleményen van, hogy csupán egy politikai vitáról van szó. Az EJEB határozatának értelmében a francia állam fejenként 27 380 euró kártérítést kell fizessen a 14 aktivistának.
A Franciaország-Palesztina Egyesület üdvözli, hogy a bojkottra való felhívást állampolgári jogként ismerték el. Michael Tubiana, az Emberi Jogi Liga tiszteletbeli elnöke is örömmel fogadta az EJEB döntését. Véleménye szerint a szólásszabadság védelme mellett a döntés emlékezteti Franciaországot felelősségére, és rámutat arra, hogy az Izraeli kormány az antiszemitizmust eszközként használja arra, hogy az ellene irányuló kritikát elhallgattassa. Francis Kalifat, a franciaországi zsidó intézmények érdekvédelmi szervezetének (CRIF) az elnöke ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a strasbourgi döntés bátorítólag fog hatni a franciaországi zsidókkal szembeni akciókra.
A BDS-aktivisták elleni eljárások egy 2010-es rendelet következtében szaporodtak meg, amely Michèle Alliot-Marie akkori igazságügyi miniszter nevéhez fűződik. A tárcavezető tíz évvel ezelőtt szigorú eljárásra szólította fel az ügyészséget az izraeli termékek elleni bojkottra való felhívások kapcsán.
Macron elnök korábban is hangsúlyozta, hogy a BDS által szervezett bojkottok bűncselekménynek minősülnek, ennek megfelelően szankciókat vonnak maguk után. Kijelentette, hogy nem fogják a későbbiekben sem tolerálni a bojkott gyakorlatát, így a korábbiakhoz hasonlóan a BDS-t a jövőben is elítélik majd Franciaországban.
Joób Kristóf
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
A kontinens két vezetője a kínai elnök párizsi vizitje előtt tárgyal.
Tizenegy éves kor előtt egyetlen gyereknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.
A francia államfő a Grand Palais-ban tett látogatásakor, kevesebb mint száz nappal az olimpiai játékok kezdete előtt, garantálta, hogy a francia kormány által befektetett 2 milliárd dollár megtérül, és az olimpián nem jelennek majd meg „fehér elefántok”.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Miközben Emmanuel Macron állandóan NATO-katonákat küldene az ukrán frontra.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
