Megszavazták Dánia első klímatörvényét

A Folketing június 18-án szavazott a Dán Királyság első klímatörvényéről, amelyet a 179 fős testületből csak 12 képviselő nem támogatott (a képviselők az Új Polgári Párthoz és a Liberális Szövetséghez kötődnek). A jogszabály több ambiciózus célkitűzést is tartalmaz; ezek közül is figyelemreméltó az, hogy a törvény biztosítaná, hogy az ország az 1990-es szinthez képest 2030-ra mintegy 70 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok jelenléte a légkörben.

A parlament az ügyet még 2019 decemberében tűzte napirendre, a koronavírus okozta pandémia ugyanakkor gátat szabott a további egyeztetéseknek. A törvény értelmében a kormány évente új klímavédelmi cselekvési tervet köteles készíteni, amely tartalmazza a Királyság agendáját a tárgyévre vonatkozó klímacélok végrehajtására vonatkozóan. A kormány előterjesztéséről a Folketing minden év szeptemberében dönt, így biztosítva azt, hogy a kormány klímacéljai a pártok közvetlen támogatását élvezik. A dán parlament emellett minden év decemberében összegző jelleggel áttekinti a klímacélok érvényesülését, vitára bocsátva a programpontokat.

Immár a cselekvési terv keretei között a parlamenti pártok június 22-én közös megállapodásban rögzítették azokat a szakpolitikai intézkedéseket, amelyek az ambiciózus klímacélok végrehajtásához szükségesek. 

Ezek között szerepel az a „zöld adóreform”, amelyet a Folketing teljes terjedelmében ősszel tárgyal majd. Úgyszintén az agenda része kettő, összesen 4 gigawatt teljesítményű „energiasziget” létrehozása az Északi- és a Balti-tengeren (azzal, hogy az északi-tengeri 10 gigawattra bővíthető), továbbá a zöld üzemanyagok (zöld hidrogén, biogáz) irányába való nyitás, valamint napirendre került a „zöld” távfűtésre való átállás is.

„Ezzel a megállapodással Dánia bebizonyította a világnak, hogy a zöld átállás globális úttörője kíván lenni a továbbiakban.” – nyilatkozta Nicolai Wammen dán pénzügyminiszter.