Az atomhatalmak: Oroszország, Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea.
A nukleáris rakétatöltetek száma az év elejére 465-tel 13 400-ra csökkent a világban, de a kilenc atomhatalom szakadatlanul modernizálja nukleáris arzenálját – állapította meg hétfőn kiadott jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). Az atomtöltetek számának csökkenése főleg annak tudható be, hogy Oroszország és az Egyesült Államok – amelyek együtt a töltetek mintegy 90 százalékát birtokolják – leszerelt régi gyártásúakat. Az intézet becslése szerint körülbelül 1800 atomtöltet van magas szintű harckészültségben a világon.
A SIPRI kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy mind a kilenc atomhatalom modernizálja arzenálját vagy fejleszt új fegyverrendszert. Ezek között vannak rakétarendszerek és repülőgépek, valamint atomfegyver-gyártó létesítmények. Az intézet állítása szerint kizárólag nyilvános adatok alapján állította össze jelentését, az mégis nehéz feladat volt, mert – mint írták – az atomhatalmak sok mindent titkolnak. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország teszi nyilvánossá a legtöbb információt. Oroszország a 2010-es, Új START nevű kétoldalú egyezmény alapján megoszt valamennyi információt az Egyesült Államokkal. India és Pakisztán közleményeket kiad bizonyos rakétatesztjeiről, de arzenálja nagyságáról kevés adatot közöl. Észak-Korea nem ad semmilyen információt nukleáris képességeiről, de bejelent bizonyos atomfegyver- és rakétateszteket, Izrael viszont semmit nem közöl nukleáris arzenáljáról – olvasható a jelentésben.
(MTI)
Egy washingtoni agytröszt arról számol be, hogy több amerikai tagállam nekiment a gyermekekre veszélyes pornóiparnak. Erről és a think tankek világáról kérdeztük Pogrányi Lovas Miklóst, az Alapjogokért Központ vezető kutatóját.
A következő hónapok nemcsak a front helyzetének, hanem Kijev és Washington viszonyának alakulása miatt is kritikusak lesznek.
Természetesen Washingtonon múlik.
Berlin meghozta döntését.
Tömegek várják a popsztár állásfoglalását a gázai konfliktusról.
Az egykori brit miniszterelnök szerint az esküdtszék döntése „egy liberális bérgyilkosság volt, ami visszafelé sült el”.
Épp oda került az egyik installáció, ahol korábban Kern András többször szabálytalanul parkolt.
