Új uniós szabályok jöhetnek a kollektív fogyasztóvédelem területén

Az uniós csúcsszervek hétfői megállapodása által megvalósuló újítások közül az egyik legjelentősebb fejlemény, hogy az európai fogyasztóvédelem eszköztára bővül a kollektív igényérvényesítés lehetőségével. Erősödik emellett az online fogyasztóvédelem, és következetesebbé válik a fogyasztóvédelmi kihágás esetére kilátásba helyezhető bírságok rendszere is.

A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárásokról szóló irányelvet illető hétfői politikai megállapodás értelmében minden tagállamban működne legalább egy olyan hatóság vagy szervezet, amely jogosult arra, hogy fogyasztói csoportok nevében indíthasson keresetet. 

A szabályozás különbséget tesz határon átnyúló és nemzeti ügyek között; előbbi esetében a jogharmonizáció hatványozottabban érvényesülne: annak az entitásnak (egyelőre nem látszik, hogy milyen társasági vagy vállalkozási formában működne ez a bizonyos szervezet), amelyik fogyasztói csoportok kollektív igényérvényesítését vállalná fel, több előfeltétel együttes fennállását kell bizonyítania. 

Hitelt érdemlően kell alátámasztania egyfelől azt, hogy az erre a tevékenységre való felhatalmazás iránti kérelem benyújtását megelőzően legalább 12 hónapon keresztül is fogyasztóvédelemmel foglalkozott, másfelől, hogy non-profit formában működik. 

A felhatalmazásra pályázó szervezet továbbá képes és hajlandó garantálni, hogy független minden olyan harmadik személy jogi vagy gazdasági érdekeitől, amely azon fogyasztó érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, akinek a képviseletét ellátná.

Kicsit más a helyzet a nemzeti fogyasztóvédelmi ügyek esetében, amelyek kapcsán annyi az előírás, hogy a tagállam a kollektív fogyasztóvédelmet ellátó szervezetre vonatkozóan olyan szabályokat állapítson meg, amely az irányelv célkitűzéseivel azonos. 

Az eljárás során a „vesztes fizet”-elv érvényesülne, magyarán a fogyasztóvédelmi eljárásban vesztes félnek kell állnia a jogait sikeresen érvényesítő fél költségeit is. Az új szabályozás felvállaltan elejét venné az öncélúan, mondhatni „próba-szerencse” alapon beadott kereseteknek is. A szabályokból következően ugyanis a nemzeti jogot oly módon kell átformálni, hogy az eljárás lehető legkorábbi szakaszában kiderüljön az, ha egy kollektív kereset nyilvánvalóan megalapozatlan.

Az új szabályozás csak azt követően léphet hatályba, ha mind a Parlament, mind pedig a Tanács hivatalosan is jóváhagyta a jelenleg még politikai formában létező megállapodást. Az irányelv az EU hivatalos lapjában történő közzétételtől számított 20 nap elteltét követően lép életbe, s a tagállamoknak 24 hónapjuk lesz arra, hogy a célkitűzéseket a nemzeti jogba átültessék.