Cikkajánló: A gazdasági nacionalizmus tulajdonképpen egyfajta „brandépítés”

2020. július 24. 18:13

Noha a "gazdasági nacionalizmust" jellemzően a modern merkantilizmussal azonosítják, az utóbbi két évtizedben egyre inkább új megvilágításba kerül a fogalom.

2020. július 24. 18:13
null

A gazdaság és a nacionalizmus közti kapcsolatot általában két különálló egység közt fennálló ok-okozati viszonyként jellemzik, és csak ritkán kerül előtérbe  a nacionalizmus saját gazdasági dimenziója. Ahogy arra Thomas Fetzer, a CEU Budapest Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének munkatársa is rámutat, a nacionalizmus kutatói az tárgykört számos (például vallással, fajelmélettel, sőt akár sporttal kapcsolatos) vonatkozását vizsgálták,  a nacionalizmus tisztán gazdasági aspektusaira jóval kevesebb elemzés fókuszál.

Ez a témakör Fetzer szerint gyakran a politikai közgazdaságtan szakértőinél "landol", akik inkább a protekcionizmussal azonosítják, kvázi "modern merkantilizmusként" aposztrofálva a nacionalista gazdaságszervezést. Ahogy arra Fetzer is rámutat, még mindig nagy jelentőséggel bír a gazdasági nacionalizmus két világháború közötti értelmezése, amely az irányzatot a liberális gazdaságszervezési elvek kihívójaként fogja fel. Az elmúlt két évtizedben viszont mintha elindult volna egyfajta felülvizsgálati hullám a tudományos élet képviselőinek részéről, akik félrevezetőnek ítélik a merkantilizmus és a gazdasági nacionalizmus, valamint a nemzet és az állam fogalmainak összemosását.

A szerző fontosnak tartja rögzíteni azt is, hogy a nacionalista gazdaságpolitika nem korlátozódik a protekcionista intézkedésekre; számos esetben a liberális gazdasági irányelvektől sem tartózkodva, aktívan lép fel a nemzetközi kereskedelem fellendítése érdekében. Ennek megfelelően a nemzetközi gazdasági integrációt is inkább támogatják, mintsem aláássák a nacionalista gazdasági koncepciók - vonható le a következtetés. 

Fetzer tanulmányának ambiciózus vállalása, hogy új megvilágításba helyezze a gazdasági nacionalizmus elméletét. Mindehhez magát az irányzatot három aspektusból vizsgálja. Rögzíti, hogy a fogalmat politikai-ideológiai oldalról megközelítve az látszik, hogy a gazdasági nacionalizmus rendszerint a nemzetépítés narratívájára épül. A politikai diskurzus kontextusában vizsgálva a gazdasági nacionalizmus lényegében politikai eszközként fogható fel a politikai ellenféllel, illetve külső gazdasági partnerrel való rivalizálás alkalmával. A fogalmi kör értelmezhető azonban a szolidaritás, valamint az anyaföldön és a külhonban élők közti kapcsolat katalizátoraként is.

A tanulmányból egyik nóvuma azonban az, hogy a nacionalizmus hétköznapi leképeződése szempontjából a gazdasági nacionalizmus egyfajta „brandépítésként” is felfogható: a fogyasztás (kereskedelem) ugyanis az a fórum, ahol a nemzeti kultúra gazdasági dimenziókban is értelmezhetővé, a nacionalista projekt sikere pedig ennél fogva a fogyasztó számára is kézzelfoghatóvá válik. 

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!