Puhának tartják a német politikusok a jogállamisághoz kötött uniós kifizetések javasolt rendszerét

A szerdán az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) asztalára kerülő kompromisszumos megoldást ellenzők felhördülését az okozhatja, hogy a Bizottság nyári javaslatához képest a mostani dokumentum az uniós források lehívásának korlátozását

Úgyszintén problémásnak tarthatják az általános, alapelvi szintű jogállamiság-mechanizmust támogatók az új dokumentum azon tételét, miszerint

Ez azt jelenti, hogy minden egyes kérdésben legalább 15 tagállam jóváhagyó szavazatára lenne szükség azzal, hogy az így szavazó tagállamok összesített népessége a teljes Unió népességének legalább 65 százalékát teszi ki.

Megjegyzésképpen: már ha elfogadnák. A Die Zeit szerint kompromisszumos megoldás ugyanis azt is lehetővé teszi az eljárás alá vont tagállam számára, hogy

– amíg pedig e kérdésben döntés nem született, addig a szankciókat sem lehet végrehajtani.

A Tagesspiegel összefoglalójából kiderül, hogy több német képviselő is „gyávának” és „elvtelennek” nevezte a javaslatot. Moritz Körner, a német szabaddemokrata párt (FDP) képviselője szerint úgy értékeli például a helyzetet, hogy a német szövetségi kormány a lépéssel egyenesen a magyar és a lengyel kormánypárt vezetőjének kedveskedik. 

A német közmédia álláspontját megjelenítő Tagesschau szerint Merkel javaslata „kijózanítóan” hat, s messze alulmúlja az EP-képviselők elvárásait. Ezt támasztják alá a POLITICO értesülései is, miszerint Daniel Freund, a Zöldek EP-képviselője a fentieket úgy értékelte, hogy a „az úgy nevezett kompromisszum még inkább ront a júliusi megálllapodáson”, s hogy a javaslat Orbán Viktor miniszterelnök „zsarolásának” eredménye. 

Freund szerint ugyanis

s ezzel csak bővülne azon eszközök hosszú listája, amelyeket az Európai Tanács használhatna, mégsem használ. „A javaslattal a német soros elnökség a falnak vezeti a jogállamiság-mechanizmust.” – áll a képviselő honlapján publikált közleményben.

A kormánypárti CDU részészről is érkeztek kritikák; Dennis Radtke is csalódottságát fejezte ki a javaslat kapcsán. „Fontos számomra, hogy tisztázzuk, hogy számunkra az uniós értékek többek annál, mint szavak és fordulatok hatásvadász politikai beszédekbe ágyazva.” – nyilatkozta Radtke a Tagesschaunak.

Összegezve a fentieket: a kompromisszumos javaslat a jogállamiság kapcsán immár nem alapelvi megközelítésű, tehát nem a szankcionálásban érdekelt fél számára nagyfokú rugalmasságot biztosító szabályokkal operál, hanem ehelyett

Úgyszintén fontos újdonság az előző koncepcióhoz képest, hogy a javaslat ezúttal a jogsértő magatartás és a jogsértés között sokkal közelebbi logikai kapcsolatot feltételez – akkor lehet ugyanis szankcionálni, ha a jogsértés eredménye közvetlenül befolyásolja a költségvetés felhasználásának hatékonyságát, illetve sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a javaslat a fenti tartalommal átmegy az Unió intézményein. Könnyen lehet ugyanis, hogy az Európai Parlament, dacára annak, hogy a német elnökség kompromisszumot szorgalmaz, jelenlegi formájában megvétózza azt – veszélyeztetve ezzel az Európai Unió hosszútávú költségvetését és a koronavírus-járvány által megkívánt finanszírozási konstrukciót. 

A Tagesschau szerint a német diplomácia egyébként visszautasítja a politikai kritikákat. A német álláspont ugyanis jelenleg az, hogy

Dobozi Gergely