A Brexit-megállapodás esetleges felülírását célzó törvényjavaslat után a járvány kapcsán bevezetett rendkívüli jogalkotási felhatalmazás kapcsán is támadja Johnsont a konzervatív kormánypárton belül formálódó ellenzék.
Új jogalapra helyezné a koronavírus elleni kormányzati intézkedéseket brit konzervatív képviselők egy csoportja – írja a BBC. Az eset két okból is különleges: egyrészt, az indítvány ugyan a kormánypárt közösségéből, mégis kormányon kívüli konzervatív képviselők közösségétől (az úgy nevezett „1922 Bizottságtól”) származik. Másrészt pedig célja kifejezetten az, hogy korlátozza a kormányzati mozgásteret.
Sir Graham Brady, az 1922 Bizottság elnökének javaslata annak apropóján született, hogy ezen a héten jár le a kormányzat számára adott rendkívüli jogalkotási felhatalmazás a koronavírus-járvány elleni védekezés optimalizálására.
Brady szerint azonban időközben a vészhelyzeti jogosítványcsomag visszájára fordult, s ma Johnson lényegében rendeleti úton, a demokratikus jogalkotási eljárásrenden kívül irányítja az országot.
Ugyan mindezidáig több mint 300 jogszabály látott napvilágot ezzel a módszerrel, mostantól a parlament jóváhagyása is kellene az újabb korlátozó intézkedések alkalmazásához.
Elemzők szerint Brady javaslatának támogatottsága a konzervatívok között 50 és 100 fő között alakul (Brady 50 főről beszél, de becslések szerint ez a szám akár száz főt is jelenthet), ezen túlmenően az indítvány az ellenzéki Munkáspárt támogatását is élvezi.
Ez azért jelenthet Johnsonnak problémát, mert Brady indítványa túl sok konzervatív képviselőt gravitálhat a párton belül formálódó ellenzék irányába, s ezzel a miniszterelnök elveszítheti a kormánytöbbséget a szeptember 30-án esedékes szavazás alkalmával.
Ahogy az a Telegraph összefoglalójából is kiderül,
így például tagja David Davis volt Brexit-miniszter, Steve Baker korábbi Brexit-államtitkár és Iain Duncan Smith volt pártelnök is.
Utóbbi egyébként, féltve a brit gazdaságot, mindvégig óva intette a kormányzatot a túlkapásoktól a korlátozó intézkedések kapcsán.
Utalva Sir Graham Brady és az általa vezetett konzervatív közösség befolyására, Davis úgy véli, hogy „botor” dolog a konzervatív kormány részéről hagyni, hogy bárki az 1922 Bizottság vezetéséből egy a mostanihoz hasonló belső „lázadás” élére álljon.
Steve Baker szerint a belső ellenzék irányából érkező indítvány azért is fontos, hogy kompromisszumkészségre sarkallja a kormányt, mielőtt hozzálátna a szabadságjogok további leépítéséhez.
A rendkívüli kormányzati felhatalmazás újragondolása az olyan jogalkotási esetek miatt szükséges elemzők szerint, mint amilyenre példaként a közelmúltban lezajlott „hatos szabály” („rule of six”) bevezetése hozható.
A miniszteri jogalkotási jogkörben meghozott szabály értelmében tilos a hat főnél nagyobb csoportok gyülekezése,
a szabályszegő pedig legalább 100, legfeljebb pedig 3.200 font bírsággal sújtható. A szabály (bizonyos területi sajátosságokkal) valamilyen formában az egész Egyesült Királyság területére kiterjed, s jogalkotási pikantériáját az adja, hogy mindezt a hatályba lépése előtt 20 perccel hirdették ki – a parlament jóváhagyása nélkül.
Ahogy arra fentebb is történt utalás, a belső konzervatív ellenzék mögé beálltak a többi – parlamenti ellenzékben lévő – párt, így a Munkáspárt, a Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt (SNP) is. Talán belátva, hogy így a kormányzati álláspont csaknem teljes mértékben ellenzékbe került, Johnson ígéretet tett arra, hogy a lehető legkorábbi alkalommal leteszi a Parlament asztalára a „hatfős szabályt” megvitatásra.
Johnson kompromisszumkészségét megalapozhatja az a hét elején napvilágot látott elemzés, miszerint
A kutatás eredménye, hogy a Munkáspárt a szavazók 42 százalékának élvezi a támogatását, szemben a konzervatívokkal, akik mindössze 39 százalékon állnak. Ez annak tükrében lehet elkeserítő a kormánypárt szimpatizánsai és politikusai számára, hogy a konzervatívok hat hónappal ezelőtt – a járvány kitörése idején – még 26 ponttal vezették a versenyt.
Ahogy arra a kutatást publikáló cikk is kitér, a Munkáspárt legutóbb 2019 júliusában állt az élen, amikor még Theresa May vezette a mostani kormánypártot – csakhogy ekkor a Munkáspárt fórja mindössze két pont volt.
Szintén önvizsgálatra késztetheti Johnsont az a tény is, hogy az általános népszerűtlenség közepette a munkahelyvédelmi csomagot bejelentő Rishi Sunak pénzügyminisztert a publikum 54 százaléka ugyan elfogadja, a politikus mégis belengette lemondását arra az esetre, ha újabb mozgáskorlátozási intézkedés kerülne bevezetésre.
Sunakot egyébként Johnsonnak más szempontból is érdekében áll magához közel tartani: a politikus jelentős társadalmi támogatottságot élvez, és elemzők szerint reális az esélye annak, hogy Sunak lehet egykor Boris Johnson utódja.
Dobozi Gergely
Mi várható a jövő évi nagy-britanniai választáson? Hiba volt kilépni az EU-ból? Mit tesznek a woke megfékezéséért a konzervatívok? Az Egyesült Királyság volt brexitügyi főtárgyalójával beszélgettünk.
Az EU-ból való távozás minden jel szerint „pusztító” hatással volt az Egyesült Királyság fiataljainak tanulási és utazási lehetőségeire.
Rishi Sunak még saját választókerületét is elveszítheti.
Keir Starmernek is elege lett a királyi család körül kialakult összeesküvés-elméletekből.
David Jones szerint ez is bizonyítja, hogy jobb az EU-n kívül lenni, mint benne.
A belga EP-képviselő az AFD társelnökének nyilatkozatát károsnak tartja „az egész demokratikus Nyugat egységére nézve”.
Már novemberben elkezdődtek a tárgyalások, de a görögök nem lelkesednek az ötletért.
A fővárosi fideszesek kampányát segítette szombaton Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke.
