Egymásra licitálnak az uniós szervek a klímacélok kapcsán

Konszenzusra jutott csütörtökön az Európai Parlament a klímacélokat illetően – írja a Deutsche Welle. A testület döntése értelmében 2030-ra 60 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-ben mért értékekhez képest.

Az Európai Unió klímacéljai jelenleg 40 százalékos csökkentést tartalmaznak, amelyet 2030-ig kellene végrehajtani, s a Deutsche Welle szerint

Az Európai Parlament határozott továbbá arról is, hogy az Európai Unióban évente ugyanannyi szén-dioxidot vezessen ki, mint amennyit évente termel, s a klímasemlegesség végső határidejét 2050-ben állapította meg a testület.

Ahogy arra a Deutsche Welle is rámutat, az EP innentől kezdve az Európai Unió 27 tagállamával tárgyal ebből a kiindulópontból, ugyanakkor

Ennek oka nyilvánvalóan a koronavírus, ami világszerte általánosságban is keresztül húzta a gazdasági számításokat, s ez alól a zöld átállás sem kivétel.

Ráadásul a szkeptikusok körében egyre több a német politikus. Wolfgang Steiger, az egyik német kormánypárt (CDU) prominens politikusa egy áprilisi interjúban például arról beszélt, hogy

Az interjúban Steiger kitért arra is, hogy a járvány oly mértékben hatással lehet a német a gazdaságra, hogy a folyamat akár az ipari kapacitások csökkentéséhez is vezethet.

A német elnökség alatt az Európai Tanács még nem nyilatkozott a klímacélokat illetően, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonban igen. Szerinte ugyanis reális 2030-ig elérni az 55 százalékos csökkentést.

„Széles körű nyilvános konzultációt tartottunk, és átfogó hatásvizsgálatot végeztünk. Az Európai Bizottság ennek alapján javasolja a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok legalább 55 százalékárara történő emelését. Tisztában vagyok vele, hogy a célok 40 százalékról 55 százalékra emelése egyeseknek túl sok, másoknak túl kevés. A hatásvizsgálatunk azonban egyértelműen azt mutatta, hogy gazdaságunk, iparunk képes erre. És nem csak képes: akarja is. Éppen tegnap kaptam egy levelet, amelyben 170 vállalatvezető és befektető – kisvállalkozásoktól a világ legnagyobb vállalataiig – sürgeti, hogy Európa legalább 55 százalékosos célt határozzon meg.” – hangzott el az elnök szeptemberi értékelő beszédében az Unió helyzetéről.

Bebizonyította egyrészt, hogy az országok igenis képesek jelentősen befolyásolni a klímaváltozás ütemét és irányait: a csúcsra járatott ázsiai, európai és észak-amerikai gazdaságokban történő időleges munkabeszüntetések világszerte mérhetően csökkentették a károsanyag-kibocsátást.Csakhogy ugyebár ennek az volt az ára, hogy az intézkedések hatására ezek az országok recesszióba zuhantak, s most újult erővel dolgoznak azon, hogy a néhány hónapos leállást követően a „ledolgozzák” a hátrányt.

Dobozi Gergely