Az egyesült államokbeli és kontinentális jogalkotás folyamatait tükröző brit szabályozás különösen az „ellenséges és közvetlen külföldi beruházások” tekintetében húzná szorosabbra a gyeplőt. Szakértők szerint erre Kína vállalati terjeszkedése miatt van szükség.
A brit kormány új törvényjavaslattal állt elő, amely nagyobb nyomozási és beavatkozási mozgásteret adna a hatóságoknak az „ellenséges és közvetlen külföldi beruházások tekintetében”.
A The National Security and Investment Bill (a nemzetbiztonság és a beruházások kölcsönhatásaival foglalkozó törvényjavaslat) névre hallgató jogszabály többletjogosítványokat adna a hatóságok számára bizonyos, a mesterséges intelligenciával, kvantumtechnológiával, automatikus robot-technológiával foglalkozó brit cégek felvásárlása esetén.
A javaslat további jellemzője, hogy amennyiben átmegy a parlamenten, nemcsak a vállalati egyesülésekre (M&A), hanem az azt övező tulajdonátruházó ügyletekre is vonatkozik, ideértve a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tranzakciókat is.
Szakértők szerint a javaslat ezzel fontos
„Az Egyesült Királyság továbbra is a legvonzóbb beruházási célországok között kíván szerepelni…de ne legyenek kétségeik az ellenséges gazdasági szereplőknek: nem lehet hátsó kapun bejutni az Egyesült Királyságba” – fogalmazott nyilatkozatában a tervezet kapcsán Alok Sharma pénzügyi államtitkár.
A javaslat értelmében, a jogellenesség feltárása esetén a beruházó globális árbevételéből vonatkoztatott bírságot köteles fizetni, de tisztségviselői úgyszintén számolhatnak öt évig terjedő szabadságvesztéssel is.
Érdekesség a törvénnyel kapcsolatban, hogy az öt évre visszamenőleges ellenőrzést is lehetővé tenné a kormányzati szervek számára – ez a szabály azonban nem vonatkozik a törvény parlamenti előterjesztését megelőzően megindult beruházásokra.
„Habár az új jogszabály számos beruházó számára kedvezőtlen, érdeklődéssel várjuk, hogy a kormányzat hogyan alkalmazná mindezt a gyakorlatban” – nyilatkozta Barri Mendelsohn londoni ügyvéd a Fortune-nek, aki szerint a törvényjavaslat konkrétan Kína vállalati terjeszkedését hivatott meggátolni.
(előbbi a 2018-as Foreign Investment Risk Review Modernization Actet, utóbbi pedig az 1975-ös Foreign Acquisitions and Takeovers Act módosítását tudja felmutatni hasonló területen).
Nemcsak a tengerentúlon folyik a beruházásvédelem reformja: Németország, Franciaország és Olaszország is szigorított a szabályozásán, jellemzően csökkentve azokat a jogszabályi értékhatárokat, amelyek a beruházások hatósági kivizsgálását előidézik.
Mindez illeszkedik az Európai Bizottság célkitűzései közé is, amelyek a sérülékeny európai székhelyű vállalatok védelmét hivatottak elősegíteni a koronavírus idején.
A Kínában forgalomba helyezett elektromos gépkocsik kétharmada olcsóbb, mint hagyományos, robbanómotoros alternatíváik. Az olcsó gyártás miatt az ázsiai ország dominálja az európai EV-piacot is. Az öreg kontinensen lévő gyártóknak több támogatásra lenne szüksége, hogy felvehessék a versenyt.
Gerolf Annemans szerint Verhofstadt egy fanatikus és megszállott emberré vált, aki az EU hatalmával akar létrehozni egy birodalmat a semmiből.
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
A korábbi lengyel elnök a migrációval szembeni fellépése miatt méltatta a magyar miniszterelnököt.
Az osztrák belügyminiszter azonban sajnálja, hogy a jelenlegi uniós szabályozás szerint a brit Ruanda-modellt nem lehet megvalósítani az EU-ban.
Orbán Viktor győzelmét harsogja a francia Libération.
„A tét az életünk, a tét a béke” – szögezte le az országgyűlési képviselő.
Ami számos alkalommal teljesült is.
