Bevándorló hátterű garázdák miatt aggódhat Helsinki lakossága

Komolyan aggódhat vagyonáért és testi épségéért Helsinki lakossága – adta hírül a Helsingin Sanomat. Amint arról a lap is beszámol, a finn főváros nyugalmát újabban bevándorló háttérrel rendelkező fiatal galerik borítják fel;

Viselkedésükből arra lehet következtetni, hogy inkább szervezetlen csoportosulásokról van szó, akiknek tagjai konfliktusaikat erőszakosan, olykor a szúrófegyverektől sem visszariadva rendezik, áldozataik pedig általában a velük egykorú lakosság tagjai közül kerülnek ki.

Októberben több olyan erőszakos cselekmény is történt, ami ehhez a jelenséghez köthető: egy tízfős csoport például két 15 éves fiút próbált kirabolni, egyiküket közülük meg is késelték. Erre néhány nappal két 16 és egy 14 éves fiút bántalmaztak, egy 19 évest pedig meg is gyilkoltak.

A szorongó ifjúság ugyanis úgy gondolja, hogy sem tanulással, sem pedig munkával nem érhetik el az általuk elvárt színvonalat. A fiatalok közül így sokan fordulnak a kábítószerek és az ahhoz kapcsolódó bűnelkövetési formák (lopás, rablás) irányába. 

Ez önmagában – ahogy azt a szakértők felidézik – nem újkeletű probléma. Ami a mostani tendenciák szokatlanságát adja az az a szintű agresszió, amellyel a randalírozó fiatalok sakkban tartják Helsinkit.

A szociális munkások emlékeztetnek arra is, hogy a bevándorlók által megélt szorongás sokszor generációkon átívelő probléma: még a 20-30 évvel ezelőtt Finnországba érkezettek közül sokan máig sem tudtak megfelelően integrálódni a társadalomba. Ha pedig a jelenség hátterében álló társadalmi mozgatórugókat kell megnevezniük, a szociális munkások a rasszizmust, a kirekesztettséget, a munkanélküliséget és az ezek miatt megélt kilátástalanságot nevesítik.

korábban ugyanis szerintük a deviáns viselkedésformák könnyebben voltak kiszűrhetők a társadalomból. Ma viszont előzetesen meg kell várni, hogy tényleges elkövetővé váljon egy-egy fiatal.

Napjaink garázda cselekményeiben közre játszhat az is, hogy Finnországot időlegesen több bevándorló is elhagyta, s ezek az emberek csak mostanában kezdenek visszaszivárogni az országba – őket pedig a finn bűnözői körök „tárt karokkal” várják az alvilági hierarchia legaljára.

– annál is inkább, mivel az ottani társadalmi folyamatok közül több is rendszeren gyűrűzik át a finnekhez. E körben különösen figyelemre méltó a svéd főrendőr, Anders Thornberg egy november eleji nyilatkozata. 

Ebben a szakember arra figyelmeztetett, hogy a galerik által tanúsított erőszak megfékezése azért is fontos, mert ennek elmaradása esetén az országban párhuzamos társadalmak alakulhatnak ki, ami pedig a demokráciát sodorhatja veszélybe.

Ami a párhuzamos társadalmakat illeti, Antti Häkkänen korábbi igazságügyi miniszter úgy véli,

s meg kell gátolni, hogy Finnország elkövesse ugyanazokat a hibákat, amelyeket Svédország elkövetett. 

„Szigorú szabályokat kell előírni azok számára, akik Finnországban terveznek letelepedni. Országunkban jó élni, tanulni, dolgozni, de ezzel egyidejűleg törvényeinket mindenki köteles tiszteletben tartani” – állítja Häkkänen.

Sanna Marin finn miniszterelnök leszögezte, hogy a probléma azonnali beavatkozást igényel, csak így lehet ugyanis elkerülni azt, hogy a folyamatok tovább eszkalálódjanak. Marin rögzítette azt is, hogy nemcsak tüneti kezelést tart sürgetőnek: az agresszióhullám eredőit is fel kell tárni, s meg is kell szüntetni azokat.

Maria Ohisalo szerint egyébként a probléma nem új keletű, a helsinki rendőrség és a szociális és ifjúságvédelmi szakemberek jól ismerik azt. Ohisalo szerint a megoldás a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése lehet, elismerte ugyanis azt, hogy az agresszív fiatalok között igen sok a bevándorló háttérrel rendelkező elkövető.

A finn ellenzék sorait erősítő Riikka Purra parlamenti képviselő szerint a galerik, és a hozzájuk köthető vandalizmus rossz bevándorlási politika eredménye, ennek megfelelően

Purra hangsúlyozta azt is, hogy pártja régóta próbálja ezt az üzenetet kommunikálni a társadalom felé, és az események kapcsán legfeljebb annak lehet örülni, hogy így pártjának üzenete most közbeszéd tárgyává válhatott.

Dobozi Gergely