Németország-szerte nagy visszhangja volt Thomas Strobl belügyminiszterének felvetése arra vonatkozóan, hogy zárt kórházba történő "kényszerbeutalóval" bírják jobb belátásra a karanténszabályokat megtagadókat.
Drasztikus intézkedéssel kötelezné az igazoltan koronavírus-pozitív, együttműködésre mégsem hajlandó állampolgárokat Thomas Strobl (CDU), Baden-Württemberg belügyminisztere. Az egyébként a CDU szövetségi alelnökeként is tevékenykedő politikus
Az intézkedés szükségességét Strobl azzal indokolta, hogy egyrészt a karanténtagadók mások életét, testi épségét veszélyeztetik, másrészt pedig Baden-Württemberg tartomány lakosságának joga van ahhoz, hogy a hatóságok hatékonyan védelmezzék őket az egészségüket veszélyeztető, de elkerülhető kockázatoktól – ilyen a koronavírus is.
Strobl az intézkedés jogalapját a fertőzésvédelmi törvény rendelkezései között találta meg, amely többek között a fertőző betegek elkülönítését is előírja. Az indokolás során a politikus kitért arra is, hogy a kényszerintézkedés
abból a célból, hogy a járvány további hullámait el lehessen kerülni.
Strobl felvetése azt követően szivárgott ki, hogy a CDU-s politikus levélben fordult Winfried Kretschmann (Zöldek) tartományi miniszterelnökhöz és Manfred Lucha (szintén Zöldek) tartományi szociális és egészségügyi miniszterhez. Strobl azért látta szükségesnek a fentieket megfogalmazni, mert a rendőrség információi szerint
Lucha büntető-korlátozó intézkedésként tekint Strobl javaslatára; a politikus hangsúlyozta, hogy a karanténtagadók egyedi eseteknek számítanak, számukra központi elkülönítő létesítmény létrehozása nem szükséges. Hasonlóan vélekedik Ute Vogt, a szövetségi parlament képviselője, a szocialisták (SPD) belpolitikai szóvivője is, aki szintén szabadságelvonásnak minősíti Strobl koncepcióját.
Ennél drasztikusabban fogalmazott Georg Maier (SPD), a belügyminiszterek konferenciájának jelenlegi elnöke, aki egyenesen elfogadhatatlannak nevezte a karanténtagadók elzárását.
Óvatosabban reagált viszont Ralf Kusterer, a Német Rendőri Szakszervezet szövetségi elnöke, aki szerint érdemes lenne az alternatívákat is megvizsgálni, s a felvetést inkább abból az irányból támadta, hogy nehéz lenne megküzdeni a tiltakozók várható reakciójával, amennyiben az intézkedés valóban hatályba lépne.
Szemlézte: Dobozi Gergely
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
Nagy vihar van készülőben a német labdarúgásban.
Kétségtelen tény, hogy ebből a tragédiából egy kiút van: az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
