Megkezdődött a radikális iszlám elleni törvénytervezet vitája Franciaországban

„Hazánk egy olyan szeparatizmus betege, amely közül a legjelentősebb, az iszlamizmus, a nemzeti egységet támadja” – fogalmazott a két hetesre tervezett vitát megnyitó beszédében Gérald Darmanin belügyminiszter. „Néven kell nevezni a betegséget, és meg kell rá találni a gyógyszereket” – tette hozzá.

Köztársaság, vallás?

A szövegben nem szerepel sem az iszlamista szeparatizmus kifejezés, amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor október 2-án tartott beszédében bemutatta a javaslatot, s az állam és egyház szétválasztását jelentő szekularizáció fogalma sem. A törvénytervezet a „köztársaság elveinek megerősítését” célozza annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül.

Az elmúlt hetekben a köztársasági elnök jelentős nyomást gyakorolt a muzulmán szervezetek képviselőire, hogy nyilvánosan is vegyék fel a harcot az iszlám radikalizmus ellen a Charlie Hebdo szatirikus napilapban szeptember elején újból közzétett Mohamed-karikatúrákat követő terrortámadások, Samuel Paty történelemtanár lefejezése és a nizzai katedrálisban három áldozatot követelő merénylet után.

– mondta a belügyminiszter, akit a baloldali ellenzék egy része azzal vádol, hogy megbélyegzi a muzulmánokat, miközben a jobboldali ellenzék szerint pedig nem elég szigorú a tervezet.

Gérald Darmanin egyébként bejelentette, hogy a Párizshoz közeli Pantin település nagymecsete, amelyet azért záratott be a rendőrség hat hónapra, mert októberben továbbították az utóbb lefejezett tanár ellen az interneten megjelent uszító felhívásokat, kinyithat, miután „a mecsetet látogató hívek rendet raktak a köreikben”. Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter szerint a törvény „megfelelő, gyors és rendszerszerű” büntetőjogi választ ad ahhoz, hogy „szankcionálni lehessen azokat, akik a köztársasági kereteken kívül próbálnak bandázni”. Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke pénteken egy ellentervezetet nyújtott be a parlamentnek az iszlamista ideológiák betiltására, amelyben a muzulmán fejkendő viseletének betiltását is javasolja minden nyilvános helyen.

Samuel Paty

A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel kívánja az állam és a közélet világnézeti semlegességét megerősíteni. A törvény lehetőséget fog biztosítani azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon oly módon tesznek közzé személyes adatokat, és ezzel veszélyeztetik mások életét, mint ahogy az a meggyilkolt Samuel Paty esetében történt.

Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie „a köztársaság értékei és elvei mellett”. A 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése. Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és 3 éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást, amely alól csak a gyermek betegsége vagy a család speciális helyzete jelenthet kivételt, nagyon korlátozott módon.

Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyeknek nem kötelező a közoktatási programot követniük, és „kihágások” esetén elrendelheti egy adott intézmény azonnali bezárását.

(MTI)

Nyitókép: Julien Mattia / Anadolu Agency / AFP