Halványuló geopolitikai és erősödő politikai ambíciók

"Az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság azzal a határozott szándékkal kezdte meg működését 2019. december 1-jén, hogy szakítva elődje önmeghatározásával, nem politikai, hanem geopolitikai Bizottságként folytatja munkáját. A tagállamok egy része megkönnyebbülten vette tudomásul az új jelzőt: nekik már sok volt a Jean-Claude Juncker elnök által vezetett Bizottság politikai jellege. Az azóta eltelt időszak azonban meglepetésre olyan fejleményeket hozott, amelyek a mostani – eredetileg geopolitikai – Bizottságot sokkal politikaibbá tették elődjénél."

(...)

"Az idő előrehaladtával azonban nem születtek sikerek a geopolitikai fronton, fokozódott viszont a politikai nyomás, amely az időnként fellángoló belső vitákban az Európai Bizottság határozottabb fellépését követelte. Az új Bizottság nem tudott új fejezetet nyitni a Törökországgal folytatott kapcsolatokban. Gyakorlatilag elvétette a cselekvés pillanatát az utóbbi időszak legnagyobb geopolitikai kihívása, a koronavírus-járvány kezelése során."

(...)

"A kudarcok fényében talán természetesnek is tekinthetjük, hogy a Bizottság új területeken elérhető sikerek után nézett. A testületnek ezt a reorientációs folyamatát kétségtelenül segítették azok a tagállamok – mint például a takarékos négyek -, akik az ismét intenzívvé váló költségvetési vitákban politikai érvekkel is alá akarták támasztani saját „takarékos” költségvetési álláspontjukat. A csúcsjelölti rendszer eltörlésének sokkjából lassan magához térő Európai Parlament pedig a kezdetektől készségesen segített mindenkinek, aki a magasabb szintű vagy szorosabb politikai jellegű integrációt kívánta előmozdítani.

Így jelent meg 2020 nyarán, a költségvetési viták során az eddigieknél is erősebben a jogállamiság problémaköre, amely ekkor még elsősorban abban a – később enyhített tartalmú – törekvésben jelent meg, hogy a költségvetési kifizetéseket egyes politikai – elsősorban jogállamisági – kritériumok érvényesüléséhez kössék. A Lengyelország és Magyarország, valamint a többi tagállam között egyre jobban kiéleződő vita nem tett jót a kérdés depolitizálásának, sőt, egyre mélyebben vonta be a konfliktusba az Európai Bizottságot is. Az első jogállamisági jelentés 2020. szeptember végi megjelentetése újabb lépést jelentett a Bizottság egyre inkább politikaivá váló tevékenységében, amelyet csak még jobban hangsúlyozott immáron a testület munkájában az emancipatorikus témák megjelenése is, mint például a Bizottság 2020 novemberében elfogadott LMBTQI-stratégiája."

(...)

"Mindeközben mára már szinte teljesen eltűntek az Európai Bizottság geopolitikai ambíciói. Helyükre az európai belpolitika aufklärista kampányai kerültek. A mostani, Ursula von der Leyen által vezetett Bizottsághoz képest az előző testület már-már apolitikusnak tűnhet. Ami jól mutatja azt a tényt, hogy egy Bizottság karakterét az öndefiníció mellett a körülmények kényszerítő ereje is legalább annyira meghatározza."