Ha az Európai Bizottság nem tesz konkrét lépéseket, nyárra megint drágábban fogunk telefonálni Európában belül.
2017-ben egy több mint 13 évig húzódó kérdés végére tett pontot az EU azzal, hogy megállapodás született a roaming eltörléséről. Az országhatárokat átlépő, „barangolásos” mobilhasználat különdíját lépcsőzetesen számolják fel, majd 2017. június 15-én hivatalosan is kivezették a roamingdíjakat az Európai Unióban. Mindez azt jelentette, hogy az EU-n belül egyszerűbbé és olcsóbbá vált a kommunikáció.
A POLITCO portál birtokába került dokumentum szerint vannak egyes kérdések, melyek jelenleg hátráltatják a meghosszabbítási folyamatot. Az uniós tisztviselők olyan, a telekommunikációs vállalatok számára is elfogadható maximum árat kell megszabniuk, melyet a távközlési szolgáltatók felszámíthatnak egymás hálózatának külföldön történő használatáért. Továbbá az EU-n belüli hívások– vagyis tagállamok polgárai között indított hívások – pontos árával kapcsolatban sincs egyértelmű, mindenki számára elfogadható álláspont.
Az Európai Parlament eddig nem mutatott kompromisszumkészséget. Az EP teljes egészében eltörölte volna az EU-n belüli hívásokra felszámolt különdíjat és hívások díját minden esetben a tagállamokban használt tarifához igazította volna. Az Európai Bizottság ezzel szemben magasabb díjakat javasolt, amit az EP Ipari Bizottsága pozitív, de nem elég határozott lépésként könyvelt el.
Múlt héten tizenhárom távközlési vállalat vezérigazgatója nyilatkozatban ítélte el az EU-n belüli hívások díjának radikális csökkentését,
ami számításaik szerint a következő négy évben 2 milliárd euró kiesést fog eredményezni. A szolgáltatók mindezt azért nehezményezik, mert jelenleg az ágazat az európai 5G hálózat kiépítését hajtja végre, a bevételkiesés pedig visszavetheti a fejlesztések ütemét. Úgy tűnik, ennek a fellépésnek meg lett az eredménye, legalábbis ez derült ki abból a munkaanyagoból, ami a POLITICO birtokába jutott.
A másik kérdés, vagyis az a maximum összeg, amit a szolgáltatók elkérhetnek egymás hálózatának használatáért, továbbra is nyitott kérdés. Az EP itt is szigorú álláspontot képviselt eddig, a Bizottság ugyanakkor a Tanács és az Európai Parlament közötti kompromisszum létrejöttében bízik. Mivel a jogalkotót egyre inkább szorítja az idő, az EP várhatóan ebben a kérdésben is feladja inkább a küzdelmet. Nem is tehet másként, máskülönben nyárra ismét kétszer meg kell majd gondolnunk azt, hogy külföldön tartózkodásunk során az otthon megszokott módon indítjuk-e hívásainkat.
Fotó: PHILIPPE HUGUEN / AFP
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Összevarrt EU-s és magyar zászlót lógattak ki az Országház egyik ablakán a párt politikusai.
Önmagunk lábonlövésében élen járt a brüsszeli vezetés, életképességből pedig nagyon gyengén muzsikált – mondja a Fidesz EP-képviselője, volt madridi nagykövet és külügyi államtitkár.
A volt miniszterelnök azt is kijelentette, hogy „természetesen ez nem ugyanaz az Európai Unió, mint az akkori”.
Budapest emlékezteti az európaiakat arra, ami az otthonukból már elveszett.
Aggódnak, de nagyon.
