Egyre több berlini iskolában figyelhető meg, hogy az muszlim diákok sikeresebben ültetik a Korán parancsait gyakorlatba, mint amilyen sikerrel egy tanár képes fegyelmezni a diákokat. Az Egyesület a Diverzitásért és Demokráciáért nevű szervezet (Verein für Demokratie und Vielfalt, Devi) tanulmányából (Anlauf- und Dokumentationsstelle konfrontative Religionsbekundung) kiderül az is, hogy egyre több az problémás környék Németország fővárosában – különösen Berlin egyik legnagyobb kerülete, Neukölln városrész érintett. Megjegyzendő, hogy a témában készült átfogó jelleggel megírt könyv is. Joachim Wagner újságíró A mecset hatalma (Die Macht der Moschee, 2018) című könyvében leírja, hogy a Devi által feltárt jelenség nemcsak Neukölln városrészre, hanem számos egyéb németországi régióra (pl. Hanau, Nürnberg) vonatkozóan igazolható.
Ennek az az oka, hogy
hiába járnak német iskolákba, sok diák nem beszél otthon németül, éppen ezért nehezükre esik követni a német nyelven zajló tanórákat.
Ez, illetve az számos egyéb tényező oda vezetett, hogy a vallási viták begyűrűztek a német osztálytermekbe. Egyre több diákot köteleznek arra osztálytársaik, hogy tartsák meg a Ramadán ünnepét. Ez az iszlám kultúrában a böjti időszakot jelenti, amely során a hívők napkeltétől napnyugtáig tartó ételmegvonással arról emlékeznek meg, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamed próféta akaratát. Hasonlóképpen kerülnek nyomás alá a nem muszlim diákok a fejkendő viselése kapcsán is.
Nemcsak a Ramadán és a fejkendő kapcsán érik kulturális parancsok a nem muszlim diákokat;
a muszlim tanulók azt is elvárják társaiktól, hogy leereszkedő magatartást tanúsítsanak női tanáraik irányába.
A fentiek eredménye az, hogy idővel a nem muszlim diákok is olybá veszik, hogy a Korán és a Próféta tanításai előrébb valók az osztályteremben, mint az őket tanító tanárok tekintélye.
Történt például, hogy egy arab származású diák kifejezetten fegyelmezőleg lépett fel az iskola szintén arab hátterű alkalmazottjával szemben. A hölgy nem hordott fejkendőt, mire
a diák biztosította őt arról, hogy nem fog hallgatni rá, mivel az illető „nagyon rossz muszlim nő”.
A tanulmányból kiderül, hogy a gyermek gondviselője csak bátorította erre a magatartásra.
A Devi tanulmányának készítői kitérnek arra is, hogy különösen a konzervatívabb mecsetek környékén fekvő iskolákban az iskola területén érvényesülő íratlan normák a saríára hasonlítanak. A Die Welt összefoglalója szerint van olya iskola, ahol az erkölcsi irányvonalat a fiúk dominálják, annak ellenére, hogy a diákok kétharmada lány. Az, hogy mindez egyre több berlini iskolában tapasztalható, nem kis részben köszönhető az iszlamisták által szponzorált médiumoknak. Ezek közül
több is azt sugallja a kiskorú közönségnek is, hogy Németország egyetlen hatalmas koncentrációs tábor, ahol fogva tartják őket.
Természetesen a tanárok is érzékelik ezt, és a jelenség az oktatás minőségére is kihat. Egyre több tantárgyat oktatnak végletességre törekvő, fekete-fehér megközelítéssel, az érzékenyebb témákat (például a Közel-Kelet ügyét, vagy a szexualitást) pedig tulajdonképpen kerülik. Tilmann Kötterheinrich-Wedekind, az neuköllni Ernst-Abbe Gymnasium igazgatója elmondása szerint tud olyan apákról, akik
megtiltották lányaik számára, hogy részt vegyenek a testnevelés órán akkor, ha az iskola vezetése nem engedélyezi számukra a női testet teljes hosszában eltakaró leplet.
Az igazgató hozzátette, hogy az apák erre az esetre a legrosszabb jegy (német oktatásban a hatos) beírását is elfogadják. Az apák pedig nem törődtek azzal az érvvel, hogy a hosszú lepel hordása a testnevelés órán kifejezetten veszélyes labdajátékoknál vagy gimnasztikánál.
A Ramadán hónap alatt pedig a tanítás tulajdonképpen szünetel, a tanulók ugyanis a szomjúság és az éhség miatt kiesnek az oktatásból. A Frankfurter Allgemeine Zeitung igyekszik rögzíteni, hogy mindez Németországban nem újdonság. 2014-ben Hamburgra vonatkozóan készült el hasonló, ami tulajdonképpen intelemnek is tekinthető, mivel első volt a sorban.
A Devi tanulmányáról a német sajtóban a Die Welt is beszámolt.
Kép: FRANK MAY / picture alliance / dpa Picture-Alliance
Dobozi Gergely