Egyre több német iskolában kerekedik felül a Korán a tanári tekintélyen

2022. január 06. 13:49

Egyre több helyen bírnak nagyobb tekintéllyel az iszlám vallási parancsok a berlini iskolákban, mint a tanár szava – derül ki egy kutatóintézet tavaly év végi tanulmányából.

2022. január 06. 13:49
null

Egyre több berlini iskolában figyelhető meg, hogy az muszlim diákok sikeresebben ültetik a Korán parancsait gyakorlatba, mint amilyen sikerrel egy tanár képes fegyelmezni a diákokat. Az Egyesület a Diverzitásért és Demokráciáért nevű szervezet (Verein für Demokratie und Vielfalt, Devi) tanulmányából (Anlauf- und Dokumentationsstelle konfrontative Religionsbekundung) kiderül az is, hogy egyre több az problémás környék Németország fővárosában – különösen Berlin egyik legnagyobb kerülete, Neukölln városrész érintett. Megjegyzendő, hogy a témában készült átfogó jelleggel megírt könyv is. Joachim Wagner újságíró A mecset hatalma (Die Macht der Moschee, 2018) című könyvében leírja, hogy a Devi által feltárt jelenség nemcsak Neukölln városrészre, hanem számos egyéb németországi régióra (pl. Hanau, Nürnberg) vonatkozóan igazolható.

Ennek az az oka, hogy

hiába járnak német iskolákba, sok diák nem beszél otthon németül, éppen ezért nehezükre esik követni a német nyelven zajló tanórákat. 

Ez, illetve az számos egyéb tényező oda vezetett, hogy a vallási viták begyűrűztek a német osztálytermekbe. Egyre több diákot köteleznek arra osztálytársaik, hogy tartsák meg a Ramadán ünnepét. Ez az iszlám kultúrában a böjti időszakot jelenti, amely során a hívők napkeltétől napnyugtáig tartó ételmegvonással arról emlékeznek meg, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamed próféta akaratát. Hasonlóképpen kerülnek nyomás alá a nem muszlim diákok a fejkendő viselése kapcsán is.

Nemcsak a Ramadán és a fejkendő kapcsán érik kulturális parancsok a nem muszlim diákokat;

a muszlim tanulók azt is elvárják társaiktól, hogy leereszkedő magatartást tanúsítsanak női tanáraik irányába.

A fentiek eredménye az, hogy idővel a nem muszlim diákok is olybá veszik, hogy a Korán és a Próféta tanításai előrébb valók az osztályteremben, mint az őket tanító tanárok tekintélye.

Történt például, hogy egy arab származású diák kifejezetten fegyelmezőleg lépett fel az iskola szintén arab hátterű alkalmazottjával szemben. A hölgy nem hordott fejkendőt, mire

a diák biztosította őt arról, hogy nem fog hallgatni rá, mivel az illető „nagyon rossz muszlim nő”.

A tanulmányból kiderül, hogy a gyermek gondviselője csak bátorította erre a magatartásra.

A Devi tanulmányának készítői kitérnek arra is, hogy különösen a konzervatívabb mecsetek környékén fekvő iskolákban az iskola területén érvényesülő íratlan normák a saríára hasonlítanak. A Die Welt összefoglalója szerint van olya iskola, ahol az erkölcsi irányvonalat a fiúk dominálják, annak ellenére, hogy a diákok kétharmada lány. Az, hogy mindez egyre több berlini iskolában tapasztalható, nem kis részben köszönhető az iszlamisták által szponzorált médiumoknak. Ezek közül

több is azt sugallja a kiskorú közönségnek is, hogy Németország egyetlen hatalmas koncentrációs tábor, ahol fogva tartják őket.

Természetesen a tanárok is érzékelik ezt, és a jelenség az oktatás minőségére is kihat. Egyre több tantárgyat oktatnak végletességre törekvő, fekete-fehér megközelítéssel, az érzékenyebb témákat (például a Közel-Kelet ügyét, vagy a szexualitást) pedig tulajdonképpen kerülik. Tilmann Kötterheinrich-Wedekind, az neuköllni Ernst-Abbe Gymnasium igazgatója elmondása szerint tud olyan apákról, akik

megtiltották lányaik számára, hogy részt vegyenek a testnevelés órán akkor, ha az iskola vezetése nem engedélyezi számukra a női testet teljes hosszában eltakaró leplet.

Az igazgató hozzátette, hogy az apák erre az esetre a legrosszabb jegy (német oktatásban a hatos) beírását is elfogadják. Az apák pedig nem törődtek azzal az érvvel, hogy a hosszú lepel hordása a testnevelés órán kifejezetten veszélyes labdajátékoknál vagy gimnasztikánál.

A Ramadán hónap alatt pedig a tanítás tulajdonképpen szünetel, a tanulók ugyanis a szomjúság és az éhség miatt kiesnek az oktatásból. A Frankfurter Allgemeine Zeitung igyekszik rögzíteni, hogy mindez Németországban nem újdonság. 2014-ben Hamburgra vonatkozóan készült el hasonló, ami tulajdonképpen intelemnek is tekinthető, mivel első volt a sorban. 

A Devi tanulmányáról a német sajtóban a Die Welt is beszámolt. 

Kép: FRANK MAY / picture alliance / dpa Picture-Alliance

Dobozi Gergely

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gyzoltan
2022. február 21. 16:29
Sajnálatos a német iskolák helyzete, Merkel átkozott Németország-ellenes tevékenységét nem lehet korrigálni, helyrehozni... Hasonló történik a magyar oktatási rendszerben is, ahol a liberálisnak álcázott tudati terrorizmus nem tűr ellentmondást!
recipeferum
2022. február 21. 16:29
"Allah kinyilatkoztatta Mohamed próféta akaratát" Fix fordítva..:)
mediator01
2022. február 21. 16:29
És így szúrták tökön magukat a németek, hosszú-hosszú időre... "Wir schaffen das!" Ja!
Gonella
2022. február 21. 16:29
az eurábiai német kalifátusban vajon h érzik magukat a őslakosok? áááááááá, inkább nem akarom (meg)tudni!!! a mutti is csak azért nem hord fátylat, mert az iszlám szerint a vakok előtt nem kötelező.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!