A NATO folyamatos bővítése nem erősíti a globális biztonságot, hanem újabb konfrontációkhoz és konfliktusokhoz vezet – jelentette ki Csang Ming, a Sanghaji Együttműködési Szervezet főtitkára Sztanyiszlav Zasszal, a szovjet utódállamok egy részét tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) főtitkárával tartott szerdai megbeszélését követően. Hangsúlyozta, hogy a NATO a hidegháborús gondolkodás szellemében fogant. „Az ilyen gondolkodásmód nem hoz magával biztonságot, csak újabb konfrontációkat és konfliktusokat” – mondta a kínai diplomata. „Korábbi tisztségeimben többször találkoztam a NATO vezető illetékeseivel, akik arról biztosítottak, hogy a
NATO szigorúan be fogja tartani a földrajzi korlátokat”
– mutatott rá Csang Ming Svédország és Finnország tervezett NATO–csatlakozására utalva. Kijelentette, hogy „a mai világunk nem igényli a hidegháborús gondolkodást, nincs szükség a hidegháború eszközeinek kiszélesítésére”. A 2001-ben alapított Sanghaji Együttműködési Szervezet tagja Kína mellett India, Pakisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Oroszország, megfigyelőként vesz részt továbbá Fehéroroszország, Afganisztán, Irán és Mongólia.
Különbség van Finnország és Ukrajna helyzetét illetően
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján finn újságírói kérdésre válaszolva ecsetelte a Finnország tervezett NATO-csatlakozása és Ukrajna ez irányú törekvései közti különbséget. Mint mondta, „a NATO bárminemű bővítése hatással van és jelentőséggel bír a globális, de különösen az európai biztonságra”. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy alapvető különbség van Finnország és Ukrajna helyzetét illetően az esetleges NATO-tagság tekintetében.
„Nem tudok példát arra, hogy Finnország területén (Ukrajnától eltérően)
lennének nagy számban nacionalista ezredek.
Vagy arra, hogy a Pentagon Finnországban biológiai laborok tucatjait hozta volna létre, amelyekben veszélyes kórokozókkal folytattak volna kísérleteket” – tette hozzá. Zaharova szerint az sem figyelhető meg, hogy Finnországot Ukrajnától eltérően – szerződések alapján vagy anélkül – fegyverekkel halmoznák el egy konfliktusövezetben. „Ez csak egy rövid áttekintése annak, mi volt a különbség Finnország és Ukrajna között az utóbbi tíz évben” – húzta alá az orosz külügyi szóvivő. Leszögezte: Ukrajnában a helyzet Washington durva beavatkozása miatt fordult drámaivá.