Valamivel több mint három hónappal lemondása után újra előkerült Liz Truss, az Egyesült Királyság történetének legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. Az egykori kormányfő előbb a Sunday Telegraph hasábjain tett kísérletet kérészéletű miniszterelnöksége újraértelmezésére, ennek kapcsán pedig a Spectatornek adott egy körülbelül egyórás videóinterjút.
Liz Truss hamar lenullázta magát
Liz Truss Boris Johnson bukása után került a Downing Street 10-be 2022. szeptember 6-án. Nagy tapasztalatú politikusként – korábban például a külügyi tárcát is vezette – egy kiterjedt adócsökkentési csomag ígéretével állította maga mögé a Konzervatív Párt tagságát akkori vetélytársával, Rishi Sunakkal szemben, aki azóta átvette a helyét a brit kormány élén.
A gyakorlatban hamar kiderült, hogy Liz Truss adócsökkentési csomagja egyáltalán nem úgy fog működni, ahogy elképzelte. Pénzügyminiszterével, Kwasi Kwartenggel együtt
Truss egy darabig tartotta a frontot,
aztán tavaly október közepén a miniszterelnök hirtelen hátraarcot csinált, s előbb az akkor éppen a tengerentúlon tárgyaló miniszterét ejtette, utóbb pedig a nagy adócsökkentési csomag keresztülviteléről mondott le.
A dinamikus kezdés utáni kényszeredett hátraarcok azonban nem tudták megmenteni Liz Truss miniszterelnöki karrierjét. Truss sokat akart rövid idő alatt, ráadásul egy politikailag rendkívül turbulens időszakban, hiszen a brit belpolitika kedélyeit Johnson bukása mellett II. Erzsébet halála is borzolta, a nemzetközi térben pedig az orosz–ukrán háború és az energiaválság teremtett rendkívül kellemetlen légkört.
Truss politikai karrierje szempontjából gyakorlatilag végzetes volt ez a balsikerű miniszterelnökség, ami miatt tulajdonképpen érthető is, hogy Sunak első száz hivatali napjának leteltével Liz Truss előhozakodik a saját interpretációjával – a kérdés inkább az, hogy ennek van-e a jelenlegi helyzetben bármiféle gyakorlati haszna.
Nem támogatták Truss miniszterelnökségét
A beszélgetés kezdetén Truss tagadja, hogy felkészületlenül érkezett volna a Downing Street 10 szám alá. Mint mondja, egy ilyen hivatal mindig nagy kihívás egy politikus számára, ő pedig az évtizedes nagypolitikai tapasztalatával pontosan tudta ezt. „Tudtam, hogy meg kell majd harcolnom” – jelenti ki a Spectator újságíróinak.
Truss szerint leginkább az akasztotta meg a diadalmenetét, hogy az Egyesült Királyságban a gazdaságpolitika terén még mindig az ortodox hangok a dominánsak,
ezt pedig talán alábecsülték társaival.
Sőt: Truss azt is kijelenti, hogy ezzel még talán lehetett is volna kezdeni valamit, ha azt érezte volna, hogy politikai elvbarátai és ellenfelei tiszteletben tartják, hogy most az övé a miniszterelnöki mandátum – de nem így történt. A Boris Johnson bukását megelőző időszak konzervatív párti exodusai – sok parlamenti képviselő hagyta ott a frakciót – legalábbis magyarázhatják, hogy miért fogadták sokan bizalmatlanul a hivatalában. Emiatt az sem igazán meglepő, hogy – mint mondja – a tervei nem kaptak túl nagy politikai hátszelet senkitől.
Az olvasó emlékezhet arra, hogy a Truss-kormány rövid életét leginkább az nehezítette meg, hogy a pénzpiacok nagyon rosszul reagáltak a kabinet reformtervezeteire. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a különböző pénzügyi alapkezelők bizalma megrendült a brit kormányban, ami egyrészt a font értékvesztéséhez vezetett, másrészt – mivel az alapkezelők között sok nyugdíjalap-kezelő is volt – ez a bizalmatlanság a lakosságra is átragadt, hiszen azt senki sem viseli jól, ha a kabinet nehezen átlátható intézkedései miatt esetleg veszélybe kerül az öregkorára félretett pénze. Truss azt mondja, hogy ezt a fajta törékenységet rosszul mérték fel.
A Truss-kabinet törvényszerű végét a brit bulvár fanyar humorral jelezte előre néhány nappal lemondása előtt: egy fejessalátához hasonlították a kormány várható élettartamát.
Túl ortodox Nagy-Britannia Trussnak
„Nem mindent csináltam jól” – vallja be töredelmesen az interjúban minden idők legrövidebb ideig hivatalban lévő brit miniszterelnöke. Truss senkit nem vádol azzal, hogy szándékosan hátráltatta volna a tevékenységét, de azt azért megjegyzi, hogy sem a honi gazdasági szervek és hitelminősítők, sem pedig a Nemzeti Valutaalap nem játszottak a kezére – nem is beszélve Joe Biden amerikai elnökről, aki éles kritikát fogalmazott meg a Truss-kormány gazdaságpolitikájával szemben, így tovább értéktelenítve a fontot az amerikai fizetőeszközzel szemben.
A volt miniszterelnök azt mondja, hogy
személyesen nagy árat kellett fizetnie ezért a miniszterelnökségért,
ami persze nem is csoda, hiszen a célja az volt, hogy egy „nehezen keresztülvihető gazdaságpolitikát” folytasson. Szerinte a brit establishment erre még nem állt készen, amit az magyaráz, hogy az elmúlt tizenöt évben a szigetországban inkább a már említett ortodox gazdaságpolitika dominált, amit a pénzügyi felügyeleti szervek is favorizáltak az újításokkal szemben.
Attól egyelőre nem kell tartani, hogy Truss visszatérne a Downing Street 10 alá – a politikusnak nincs is ilyen szándéka, s egy ilyen kormányfői debütálás után túl nagy támogatottsága se hozzá. De Liz Truss semmit nem bán, a jövőre pedig bizakodva tekint. „Támogatni fogom Rishi Sunak miniszterelnökségét” – biztosít mindenkit a partvonalra került egykori kormányfő.
Fotó: DANIEL LEAL / AFP